Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról
96 793. szám. illetve lesz e czélra fordítva. A nagyobb kiadást szükségessé tette egyfelől az, hogy a Tiszaszabályozás egyik sarktételét képezvén annak biztositása, hogy a Körösök árhullámának a lefolyása Csongrádnál a Felső-Tiszáét megelőzhesse, e végből a körösi munkálatokat siettetni kellett, másfelől pedig, hogy — a mint az az 1902. és következő évi költségvetések indokolásában bejelentetett,—munkába vétetett az állandó hajózhatás biztositására megkívántató művek építése is. A rendkívül csekély esés ugyanis lehetővé teszi, hogy a Hármas-Körösön és kapcsolatosan a Kettős-Körösön a kisvízi hajózás 5 duzzasztó művel és hajózó csegével egész Gyuláig, vagyis 140 kilométer hosszaságban aránylag kevés költséggel megoldassák. Hogy ezen, a külföldi államokban már bevált és a mi vízviszonyaink között rendkívüli fontosságú folyócsatornázási rendszer tekintetében mielőbb hazai tapasztalatokra is támaszkodhassunk, a Begán kivül, a hol két ily csege épült, a Körösökön is indokoltnak mutatkozott egy ily csegének a hozzátartozó duzzasztó művel való felépítése. A MarOS folyó szabályozására 7,600.000 korona volt előirányozva, ebből azonban csak valamivel több mint 3 millió lett, illetőleg lesz tényleg e czélra fordítva. E költségből a Marosnak rendszeres szabályozása kellő sikerrel meg lett kezdve és nagyban s egészben be is lesz fejezve Konoptól Aradig és Makótól a torkolatig. A Temes-Bega. A Bega ármentesitési munkálataira mintegy 560.000 korona, a Nagybecskerek alatti 30 kilométernyi szakasznak csegéző hajózással való berendezésére mintegy 1,700.000 korona lett, illetve lesz fordítva. Megemlítendő itt, hogy az 1904. évi XIV. t.-cz. a hajózó Bega-csatorna Nagybecskerek és Temesvár közti szakaszának az alsóhoz hasonlóan hajózhatóvá tétele czéljából 3,722.000 koronát bocsátott rendelkezésre, hogy nemcsak Temesvár városának, hanem az egész vidék gazdasági életének felvirágozására és az adóképesség fokozására nagy kihatással bíró eme kérdés végre megoldassék. Az idevágó munkálatok azonban csak az 1909. évben veszik kezdetüket. A Temes folyónál némely átvágás bővítésére és főként a kiskostélyi rözsegátnak kőgáttá átépítésére összesen mintegy 90.000 korona vétetett igénybe. így tehát a Temes-Begára felhasznált összeg együttvéve mintegy 2,350.000 koronát tesz ki. Ezenkívül a Temes torkolati szakasza téli kikötővé alakíttatott át. A Morva szabályozására az 1895 : XLVIII. t.-cz. 3 millió koronát engedélyezett, azonban az osztrák kormánynyal folytatott tárgyalások csak 1907. év szeptember havában fejeződvén be : a munkálatok 1908. év folyamán vehetik kezdetüket. Némi kisebb helyi bajok orvoslására és felvételekre összesen mintegy 230.000 korona adatott ki. A Vág szabályozására ugyancsak 3 millió korona lett engedélyezve. Ebből mintegy 1,900.000 korona lett, illetve lesz beépítve. Ezenfelül a »Sürgős állami munkák és segélyezés állami kezelés alatt nem álló folyókra« czímű rendes költségvetési adomány terhére mintegy 100.000 korona értékű munka lett végrehajtva és az 1904 : XIV. t.-czikkel a Vág folyó szabályozására 1904—1908. évekre 300.000 korona bocsáttatott rendelkezésre. Ezeket is számbavéve, összesen mintegy 2,300.000 korona lesz e folyó rendezésére fordítva. A Dráva folyónak szabályozására az állam 1867 —1893-ig 3,660.000 koronát költött. Az 1895 : XLVIII. t.-cz. 9 millió koronát bocsátott rendelkezésre, melyből azonban csak mintegy 5,7C0,000 korona lett, illetve lesz a munkálatokra fordítva. Ezen összeg legnagyobb részben az Eszéktől a Drávatorokig terjedő és a Barcs körüli szakasz szabályozására esik. A végzett munkálatok folytán a
