Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-723. Nagy Emil orsz. képviselő inditványa a házszabályok módositása tárgyában

723. szám. 61 a ház egyszerű szavazással dönt. A napirendre tűzött tárgy általános tárgyalása befejeztetvén és a javaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, a javaslat részletei felett, szintúgy a javaslattal kapcsolatos minden inditvány, elleninditvány ós módositvány felett is névszerinti szavazásnak csak akkor van helye, ha ennek elrendelését száz jelenlevő képviselő Írásban kivánja. Ezekben az esetekben csak az elnök által vagy száz jelenlevő képviselő benyújtott kivánatára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való áttétele is. Egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálását száz tag kivánhatja. Egyszerű szavazásnál a szavazás előtt öt perces szünet kivánásának nincs helye. A szavazás megkezdése előtt az inditványok és módositványok újra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt. Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalási jog a képviselők részéről csakis a tárgyalás menetének megakasztása czéljából vétetik igénybe, a házhoz kérdést intézni az iránt, vájjon nem látná- e szükségesnek az elnököt arra felhatalmazni, hogy a sürgősnek minősitett tárgyalás tartama alatt annak megszakításával a szót a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjai alapján csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a maga részéről is indokoltnak látja. Az elnök ezen kérdése felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt. Az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősitett tárgyalás befej eztéig érvényben marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, csakis a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetnek meg. Ennek a szakasznak intézkedései csakis a jelen országgyűlés alatt a költségvetési illetőleg költségvetési felhatalmazási javaslatok, továbbá az általános választói jogra vonatkozó javaslatok és a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyekben birnak érvénynyel. Az általános választói jogra vonatkozó törvényjavaslatok képviselőházi tárgyalásának befejezése után, de azok törvényerőre emelkedése előtt, a ház a házszabályok végleges és általános módosítása iránt hoz határozatot, mely a letárgyalt általános választói jog alapján egybehivandó uj országgyűléstől kezdve lép érvénybe. Az e határozat feletti tanácskozásoknál ennek a szakasznak rendelkezései alkalmazandók, de a végleges házszabály esetleges későbbi módosításánál igénybe nem vehetők. Beadj a: Nagy Emil s. h