Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-623. A közgazdasági bizottság jelentése "a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 586. számú törvényjavaslat tárgyában
32 623. szám. a porosz vasúthálózatba. Ezzel persze a forgalmi nehézségek és Magyarország sérelmei redukálódnának, habár szem előtt kell tartani, hogy ezen vonalrész is természetesen osztrák területen halad át és akár államosittatik a vonal, akár osztrák részvényesek kezében van, az annabergi csatlakozással sem nullifikálhatjuk teljesen az osztrák befolyást. A másik megoldás a mostani vonal olyatén berendezése, felszerelése ós oly kötelező lekötések, melyek teljes mértékben biztositják a magyar forgalom érdekeit. Minthogy az osztrák kormány az annabergi csatlakozást egyáltalában nem vagy legfeljebb nagy rekompenzácziók fejében volt hajlandó engedélyezni, a magyar kormány elfoglalta és elfogadta a másik pozicziót a nélkül, hogy a magyar forgalmi politika érdekeiből bármit áldozott volna. A megállapodás által biztositva van egy második vágány Teschen és Jablunka között, a hol a forgalom lebonyolítása most nagy nehézségekkel jár, biztositva van egy kisegitő csatlakozás Dzieditznól, biztositva van egy nagy rendező pályaudvar létesitése, melybe az Annabergből a magyar vonalra szánt vonatok belefutván, egyenesen folytatják útjukat a kassá-oderbergi vonalon, a nélkül, hogy előbb az oderbergi fejállomásba kerülnének, és a mi talán a legfontosabb, kontingentáltatott a szállitandó vonatok minimuma, a mennyiben naponta 94 vonatot kell továbbitani, a mi a személyvonatok leszámitásával a jelenlegi tehervonatforgalom kétszeresét teszi. Azonkivül ki lett kötve, hogy oly árúk, melyek forgalomképessége csekély, pedig ezek a magyar kivitelben elég nagy szerepet játszanak, a legrövidebb idő alatt továbbitandók. Ezzel kielégítést nyertek a magyar forgalmi érdekek. A kassa-oderbergi vasút kérdésével bizonyos kapcsolatban áll a likai vasút, illetőleg dalmát csatlakozás. A horvát vasút ópitósót régebben a kormán}^ Horvátországnak bizonyos feltételek alatt kilátásba helyezte, hogy ama teljesen elhanyagolt szegény vidék fejlődósét előmozdítsa. A dalmát csatlakozás a forgalmi hálózatba való bekapcsolás nehezen megtagadható követelménye volt. A vasút építése mindenesetre tetemes áldozatot követel, mely ama vidék csekély fejlettsége mellett kevés ellenértéket nyújt. Politikai szempontból talán értékkel bir az, hogy Dalmáczia. mint a magyar szent koronához tartozó terület, a magyar vasúti hálózattal összeköttetik. Az az aggodalom, hogy ezen vasút Fiumét károsíthatná, nem jogosult, mert Fiume forgalmát elterelni nem képes és mert általában a vasút a tengeri út olcsóságával alig versenyezhet. Inkább arra van ki'átás, hogy Fiume forgalmára előnyösen fog hatni; a mennyiben a messze jövőben kedvezőtlen alakulás mutatkoznék, Fiume ép ugy fog vódekezm, mint a hogy az osztrák a reá nézve rendkivül fontos Triesztet védeni fogja. A forgalom szempontjából még fontos a magyar postának, távirónak ós telefonnak teljes önállósítása, mely intézmény még mindig félig-meddig közös ügy természetével birt, most pedig befelé és kifelé teljes önállóságot nyert, főleg szerződéseket a külállamokkal önállóan köthetünk Ausztria nélkül; fontos továbbá a segélyezett folyamhajózási vállalatok paritásos eljárásának biztosítása, mi különösen a magyar hajózási vállalatoknak Ausztriában szenvedett sikanirozása miatt fontos, a hajózás versenyképességének előmozdítása a szállítási adó alól való' felmentésük következtében. A con?.ulátusi ügy terén a legfontosabb uj intézkedés az, hogy a külföldi szaktudósitók intézménye a törvény szövegébe fel van véve, bár még mindig hiányosak azok az intézkedések, melyek ez intézmény teljes elismeró-ót ós igy actiókópessógét biztosítanák. A két állam gazdasági önállósága termé-