Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-623. A közgazdasági bizottság jelentése "a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 586. számú törvényjavaslat tárgyában
623. szám. 33 szetesen visszautasithatatlanul követeli, hogy ott, hol annak szüksége fenfoi'og, előbb-utóbb mindkét állam külön saját konzulai által legyen képviselve. Üj és talán nem egészen irreleváns azon intézkedés, hogy a konzuli jelentések egyidejűleg közlendők mindkét állam kereskedelmi ós földmivelésügyi ministereivel. Gondoskodás történik a két állam külkereskedelmének és egymásközti forgalomnak statisztikájáról. Sajnálattal nélkülözzük azt a régen óhajtott intézkedést, hogy a külkereskedelmet tárgyaló egységes munkálat magyar nyelven is kiadandó. Áttérvén a kiegyezési mű pénzügyi részére, ez a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozására kötött szerződés megkötésénél azzal együtt birálandó el, mert, habár részben önálló egyezményekben talált kifejezést, de ugy a belső összefüggésnél fogva a kiegyezési mű elbárálásánal figyelmen kivül nem hagyhatók, de külső összefüggésüknél fogva sem, a menynyiben az egyezmények szövegéhez csatolt úgynevezett nyilatkozatok szerint ezek hatálybaléptének feltételét, a kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozására vonatkozó szerződésnek és a gőzhajózási szállítás használata után járó adónak megszüntetéséről szóló törvénynek létrejötte képezi. Legnagyobb fontosságot kell tulajdonitani nemcsak pénzügyi, de különösen közgazdasági, sőt politikai szempontból a fogyasztási adórendszer függetlenitésének.Ezen vivmány pénzügyi jelentősége könnyen érthető ; ez abban áll, hogy Magyarország állami szükségletének kielégitésénól a fogyasztási adók tekintetében ugyanazon szabadsagot fogja élvezni, mint az egyenes adóknál. Ez pedig annál nagyobb fontossággal b,ir, mert az egyenes adók ugy magasságuk, mint nyomasztó természetüknél fogva eljutottak azon ponthoz, melynél azok ruganyossága megszűnvén, itt nagyobb állami szükségletek kielégítésére további tartalékot nem találunk. A közgazdasági jelentősége ezen ujabb rendezésnek abban áll, hogy a magyar állam ezen a termelésre mélyen visszaható adókat ugy rendezheti be, mint a hogy 1 az a magyar termelés érdekeinek megfelel és megszűnik azon visszás helyzet,' hogy az egyenlő adóztatás egyenlőtlen termelési föltételek mellett, fontos termelési ágak fejlődését megakasztotta. Mily fontossággal bir a fogyasztási adóknak az ország termelési viszonyai szerinti berendezésére, azt eléggé láthattuk a czukor-ipar terén, mely ipar nálunk egy a magyar termelési viszonyokkal számoló adórendszer behozatalával fellendült, mig mindaddig minden erőlködés ez irányban sikertelen marad. így tehát biztosan remélhetjük, hogy a fogyasztási adók önállósitása fontos termelési ágak fellendülését fogja magával: hozni, még pedig oly termelési ágaknak, illetőleg iparágaknak, melyek viszont a maguk részéről kedvezően visszahatnak mezőgazdaságra és állattenyésztésre és az intensiv földmivelés terjedésére. Azonban nagy a fogyasztási adók önállósitásának politikai értéke is, mert vámok és fogyasztási adók a legerősebb kötelékek közé tartoznak, melyek azáltal, hogy a közgazdasági viszonyok egyenlősítésére hatnak, az államkötelékeket bensőleg is, óletprocessusaiban egy szorosabb egészszé összeforrasztják. A fogyasztási adók alkotta kötelék elestével mindkét állam természeti viszonyai a természetes föltótelek szerint fognak differentiálódni, mindegyik saját élettörvónyeit fogja követni, az érdeksurlódások gyérebbek lesznek, a közgazdasági egyéniség kidomboritottabb lesz és ha még hozzávesszük, hogy ezen rendszer következtében még esetleg a kiegyenlítési adó alkalmazásának esete beállhat, ugy el kell ismerni, hogy ezzel az Ausztria és Magyarország közötti államkapcsolatban a realunio sajátos természete teljesen kifejeződik. A szerződés a fogyasztási adók önállósitása mellett a szabad forgalomból KépVh. iromány. 1906—1911. XXX. kötet. 5
