Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-623. A közgazdasági bizottság jelentése "a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 586. számú törvényjavaslat tárgyában
623. szám. 31 ságból származó proveniencziák az olcsóbb differencziális díj alapján a magyar termelő versenyképességét alá ne kösse. A kormány által kötött megállapodás ezt elérte és igy biztositva van az, hogy olyan kedvezmények, melyek a magyar termelés versenyképességét csökkentenék, csak ugy adhatók meg, ha azokat a magyar szállítmány is igénybe veheti. Azonkivül a helyi díjszabás terén is biztosittatott a magyar közgazdaság érdeke, ugy hogy még arra a bekövetkezendő eshetőségre is, hogy Ausztriában egy viteldíjreform következtében a viteldíjak emeltetnének, ez a magyar közgazdaság mai helyzetét meg nem változtatandja. Ezen fontos megállapodásokkal tehát eléretett az, hogy Magyarország méltányosságból nem ragaszkodott a Szóll-Körberfóle egyezményhez, azaz annak Magyarországra nézve nem értékes részéről lemondott ós csak ott és azon esetekre biztosította magának annak fentartását, a hol az Magyarországnak reális előnyt nyújt. Kielégítő módon oldattak meg a tarifális nehézségek a bruck—marhegg—wie ii vonalra vonatkozólag, a melynek díjszabására eddig semmi közvetlen befolyásunk nem volt. Ennek azért van jelentősége, mert az emiitett rövid magán vasúti vonalak az osztrák államvasutakra Wienen át menő forgalomnál ki nem kerülhetők és mert azokon különösen az utolsó esztendőkben díjrószesedések folytonos emelésére irányuló és a magyar kivitelt hatásukban megnehezítő tendencziák nyilvánultak. A magyar kivitel részére rendelkezésre bocsátandó szállítási díj a minden egyes magyar állomástól Passauig, az osztrák államvasutak állomásairól a m-. kir. államvasutakon át keletre irányuló forgalom díjszabási elbánás pedig Zimonyig és Orsováig érvényesülő Dunaverseny mérvadása szerint határoztatik meg. Megállapittatott továbbá az egyes vasutvonalak díjrészesedésének melyek a maximalis és minimális tételei. Az egyezmény felsorolja azon árúczikkeket, melyekre vonatkozik ós ott megtaláljuk mindazon árúkat, melyek Magyarország nyugateurópai kiviteli forgalmában számottevő menynyiségben előfordulnak Mindezen megállapodások azon eredményre vezetnek, hogy a magyar kivitel részére az eddigi közvetlen szállítási díjak néhány állomás kivételével, változatlanul érvényben lesznek hagyhatók ós igy kivitelre dolgozó termelésünk a szállítási díjak czímén semmi károsodást sem fog szenvedni, továbbá, hogy a m. kir. államvasutak díjrészesedésóben az osztrák államvasutak javára mutatkozó csekély, legfeljebb évi 200.000 koronányi eltolódásokkal szemben az Ausztriából magyar vonalakon át keletre irányuló árúforgalom díjtételeiből a m. -kir. államvasutaknak biztositható nagyobb részesedósben megfelelő kárpótlás kínálkozik. A viteldíjpolitika mellett a forgalmi politika egyik legfontosabb része a vasúti jog, melynek egyik forrását az üzleti rendtartás képezi. Itt is Magyarország gazdasági önállósága a szerződésben teljesen érvényre jut, a mennyiben az üzleti rendtartás a közösen intézendő ügyek sorából kivétetett s igy annak az ország viszonyaihoz ós jogi felfogásához, gazdasági szükségleteihez való alkalmazkodásának többé semmi sem áll útjában. Áttéi'ek a kiegyezésnek a kassá-oderbergi vasútra vonatkozó megállapodására. A kassa-oderbergi vasút vonala Magyarország közgazdasági életében úgyis mint kiviteli vonal, úgyis mint beviteli vonal — különösen szénbevitel — kiváló fontossággal bir. A magyar forgalom lebonyolítása e vonalon igen nagy nehézségekkel jár, melyeket mindenesetre osztrák részről az osztrák forgalom előnyösitése még fokozott. Vitális érdeke az országnak, hogy ezen bajon mielőbb segittessók. Ez kétféle módon történhetett. Az egyik mód az annabergi csatlakozás, mely a magyar vasúthálózatot közvetlenül bekapcsolná
