Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-623. A közgazdasági bizottság jelentése "a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 586. számú törvényjavaslat tárgyában
30 623. szám. árán is, de mindig szigorúan felelt meg, szigorúbban, mint bármely más állam. Mindamellett nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy Ausztriának ezen követelődzése kevés jogosultsággal bir. Nehéz volna a pénzrosszabbitás terén azt a recordot elérni, melyet Ausztria elért. Midőn Ausztriában a papirpénzinflatio boszorkány tánczát járták, akkor a magyar országgyűlés azt a nevezetes kijelentést tette, hogy pénznek csak a fémpénzt lehet elismerni és a papirpénz nevét sem engedi a törvénybe felvenni. Fel is oszlatták az országgyűlést makacs valutapolitikai elvei miatt. A valutaszabályozás pedig tudvalevőleg az osztrák államférfiak ellentállásának nehéz legyőzésével egy magyar államférfiú által lett napirendre tűzve ós keresztül vive. Ily előzmények után alig van ok aggodalomra, Magyarország a legnagyobb erőmegfeszitéssel is fentartja majd az érez valutát és nagyon felesleges az osztrák aggodalmaskodás, melynek végső eltévelygése azon követelés, hogy Magyarország az esetleges rosszabb valutából származó, Ausztriára nézve esetleg káros közgazdasági hatásokat tartozik ellensúlyozni. Valóságos eltóvelygésnek kell ezt jellemezni, rr.ert olyan közgazda, olyan mathematikus nincs, ki képes volna, különösen a közgazdasági élet szövevényes természete, a működő tényezők caleidoscopicus sokasága mellett, a gazdasági alakulásoknak az agióra visszavezetendő és mindenestre számszerűleg meghatározandó effectusát megállapítani. A rosszabb valutának védelmi hatására vonatkozó osztrák rémlátást illetőleg pedig megjegyzendő, hogy ha azt egészen tagadni nem is lehet, de mindenesetre ezen hatás minimális és vagy jövedelemeltolási körülményekre, vagy pedig helytelen kereskedelmi számitásokra vezetendő vissza, melyeknek végre mélyebb és tartósabb hatást tulajdonítani nem lehet és melyek magukban rejtik gyógyszerüket. Fölösleges megjegyezni, hogy a rossz valuta veszélye minket is fenyeget Ausztria felől. A kiegyezésnek forgalmi politikánkra való kihatása első sorban a vasúti tarifapolitika iránt létrejött megegyezésben tükröződik vissza. A vasutpolitika terén, minthogy Ausztria r Magyarország között most nem szövetség, hanem csak szerződós áll fenn, a messzebbmenő kedvezményeket, mint a melyek a Németországgal kötött szerződésben foglaltatnak és melyek a legnagyobb kedvezmény elvén alapulnak, nem akarták megujitani. A legnagyobb kedvezmény magyarázata tekintetében nézeteltérés merült fel, a mennyiben a vasúti díj • szabás terén bizonyos szállítmányoknak megszerzése érdekében távolabbi pontoknak nagyobb előnyök nyújtatnak, mint természetesen a saját állampolgároknak. Ezen alapon osztrák részről csak annyi kedvezményt akartak a magyar szállítmányoknak nyújtani, a mennyit élveznek osztrák állampolgárok, de nem annyit, mint a mennyit esetleg idegen államok termelői élveznek. Vasutpolitikai ós vasutpénzügyi szempontból az osztrák álláspont kifogásolhatatlan. Ha egy osztrák vasút egy ezer kilométernyi vonalhosszra képes nagy orosz szállítmányokat megszerezni, melyek különben a tengeri utat keresnék fel, lehetetlen kivánni, hogy ugyanazon kedvezményt nyújtsa a közelfekvő magyar állomásnak. Alig is lehetett volna ezen általánosan elismert igazsággal szemben Magyarországra nézve kedvező elbánást biztositani, ha nem sikerült volna annak idején Szélinek egy igen szerencsés és Magyarországra nézve előnyös megállapodást létesíteni, a mennyiben egyszerűen a fennálló díjrészletek rögzittettek. Azonban eltekintve attól, hogy el kell ismerni, miszerint egy állam sem képes viteldíjpolitikai fenségi jogáról teljesen abdikálni, a Széll-Körber-féle egyezmény már első alkalmazásánál is nagy nézeteltérés ós interpretationalis nehézségek keletkeztek. Magyarországra nézve pedig nem az bírt fontossággal, hogy Ausztriát a Magyarországot nem érdeklő viteldíjak megállapításában gátolja, hanem csak az, hogy a nagyobb távol-
