Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről
677. szám. 285 A 9. §-hoz. Ha a szerződés semmis: az általános elvek szerint semmisnek kellene lennie a szerződésben megállapított követelésre szerzett zálogjogi, jelzálogjogi, kezességi vagy másnemű biztosítéknak is. Azonban már jelenlegi uzsora-törvényünk 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében is, a mennyiben a visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig az eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. A javaslat ezt az elvet, melyet lényegében a magyar polg. tvkv. terv. is elfogad (v. ö. 807., 1274. §§-al), fentartja, mert méltányosnak találja, hogy a semmisség alapján érvényesíthető követelések se legyenek kevésbbé biztosítva, mint a semmis szerződésben megállapított eredeti követelések. Tekintettel azonban arra, hogy nem mindig csak a sérelmét okozó fél az, a ki követelésére biztosítékot szerez, hanem az ügyleteknek ama széles körében, a melyek a javaslat rendelkezései alá esnek, előfordulhat az is, hogy a sérelmet szenvedő fél szerzett követelésére ily biztosítékot (p. o. ha az uzsora a hitelnyújtó fél ellen követtetett el) indokoltnak mutatkozik az érintett elvet mind a két fél követeléseire egyaránt kiterjeszteni. Ennélfogva a javaslat egész általánosságban mind a két félre egyaránt kiterjedöleg mondja ki, hogy a semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítési követelés fedezésére szolgál. Önként érthető egyébiránt, hogy a biztosíték alatt nem biztosíték tárgyát általában, hanem ennek azt a lekötöttségét kell érteni, a melyben a követelés kielégítésének biztosítása rejlik. Ebből következik, hogy a biztosíték terjedelmét a követelés semmissége meg nem változtatja s nevezetesen, hogy a biztosíték tárgya a visszatérítési és kártérítési követelések fedezésére sem lesz nagyobb mértékben lekötve, mint a mily mértékben az a semmis szerződésben megállapított követelésre nézve leköttetett. A 10. §-hoz. A mint már az általános indokolásban említve volt, a jelenlegi uzsoratörvény értelmében a szerződés rendszerint csak a bűnvádi eljárás során az uzsorának a büntető bíróság által történt megállapításával kapcsolatban mondható ki semmisnek; polgári úton pedig a szerződés semmissége csak akkor érvényesíthető, ha a bűnvádi eljárás elévülés miatt vagy más hasonló okból nem tehető folyamatba, vagy megszüntettetik. (1883 : XXV. t.-cz. 8., 12., 13. §§.) Ezzel ellentétben a javaslat az uzsora magánjogi következményeinek érvényesítése tekintetében az eljárás általános szabályait emeli érvényre, nevezetesen megengedi, hogy a sérelmet szenvedett fél magánjogi igényeit a bűnvádi eljáráson kivül is épp úgy érvényesíthesse, mint a hogy bármely más büntetendő cselekményből eredő magánjogi követeléseket érvényesíteni lehet, viszont, hogy a büntető biró csak a bűnvádi perrendtartásnak ide vágó általános szabályai szerint (1896 : XXXIII. t.-cz. 5. és 6. §§.) bocsátkozzék az uzsorával kapcsolatos magánjogi kérdésekbe. Ily módon lehetséges, hogy egy időben külön eljárás folyik egyfelől a büntető bíróság előtt az uzsora megtorlása, másfelől a polgári bíróság előtt a szerződéssel kapcsolatos magánjogi következmények iránt. A mennyiben a büntető bíróság ily esetben nem terjeszkedhetnék ki a magánjogi következmények elbírálására, ez kizárólag a polgári bíróság hatáskörébe lesz utalva, s nevezetesen a polgári bíróság önállóan fogja elbírálni azt is, mennyiben bírhatnak befolyással a polgári perre nézve az uzsora büntetendő cselekményének jelenségei, s ehhez képest a
