Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

286 677. szám. magánjogi kérdés eldöntését vagy fel fogja függeszteni a bűnvádi per befejezéséig, vagy ennek bevárása nélkül fog benne határozni (1868 : LIV. t.-cz. 10. §. ; 1893 : XVIII. t. ez. 44. §.). Ennélfogva, ha a polgári eljárás már folyamatban van, vagy ha a polgári biróság már itélt, a büntető bíróság büntető határozatának az eljárás általános szabályai szerint nem lenne közvetlen kihatása a magánjogi kérdésre, hanem a sérelmet szenvedett fél a büntető határozatot rá nézve kedvezőtlen polgári Ítélettel szemben esetleg csak perújítás segélyével érvényesíthetné. Ez azonban nemcsak költséggel jár, de a fél részéről alakszerű perbeli jogcselekményeket tételez fel, s e mellett — tekintettel arra, hogy a perújítás az itélet végrehajtását rendszerint nem akadályozza — az orvoslás gyakran csak akkor következnék be, a mikor a sérelmet szenvedett felet a polgári per következményei már sújtották és az okozott hátrány talán már helyre sem hozható. Az uzsora különleges természetére való tekintetből a javaslat indokoltnak találta, hogy a sérelmet szenvedett fél az érintett esetekben hatályosabb és közvetlenebb védelemben részesittessék s e czélból az általános eljárási szabályoktól e részben eltérő, különleges szabályokat állapított meg. A sérelmet szenvedett fél hatályosabb védelme érdekében kívánatos, hogy a polgári biróság a bűnvádi eljárás folyamatba tételéről idejekorán tudomást szerezzen. Ennélfogva a javaslat a büntető bíróságnak egyenesen kötelességévé teszi, hogy az előtte folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot hivatalból értesítse. Ha pedig a bűnvádi eljárás már annyira haladt előre, hogy a büntető biróság vád alá helyező, fő tárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozattal konstatálta az uzsora elkövetésének nyomatékos valószínűségét, ennek a körülménynek a javaslat a jelenlegi törvény 11. §-a nyomán a polgári eljárásra közvetlen hatályt is tulajdonit, nevezetesen kimondja, hogy az érintett határozatnak a végrehajtásra az 1881 : LX. t.-cz. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. E halasztó hatály addig tart, a míg a bűnvádi eljárás jogerős megszüntető határozattal, felmentő vagy büntető ítélettel befejezve nincs. Ha a büntető biróság az eljárást jogerejűleg megszünteti, vagy a vádlottat felmenti: a felfüggesztett végrehajtási eljárás önként érthetőleg tovább folytatandó. Ha ellenben a büntető biróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, ebben az esetben a polgári biróságnak ezzel ellentétes ítélete már a törvénynél fogva hatályát veszti s a polgári biróságnak hivatalból kell a per folytatólagos tárgyalását elrendelnie. A javaslat ily módon lehetővé teszi, hogy a polgári biróság a büntető biróság határozatának mint uj körülménynek figyelembe vételével és a tárgyalásba bevonásával az ügy érdemében újból határozhasson a nélkül, hogy a félre a perújítás kieszközlésének terhe háruljon. Ezzel hasonló helyzet áll elő, mint a mikor a felsőbb biróság az alsó biróság határozatát feloldotta vagy póteljárás rendelése mellett megsemmisítette; ennélfogva a javaslat a végrehajtás tekintetében is azt a szabályt juttatja ugyan érvényre, a melyet a végrehajtási törvény erre az esetre megállapít (1881 :LX. t.-cz. 39. §. b) pont). Ha polgári biróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel (fizetési meghagyás, sommás váltó-végzés, közj. okirat alapján végrehajtást rendelő végzés) intézte el, ebben az esetben is az eljárás természetéből folyó különbséggel a fentebb érintett szabályoknak kell állaniok. A §. első bekezdéséből, valamint további szövegéből is kétségtelenül kitűnik, hogy az csupán arról az esetről rendelkezik, a midőn a polgári és a büntető eljárás egy időben van folyamatban és a midőn a polgári eljárás még felfüg-