Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

284 677. szám. vagyoni előnyt, felelőssége a jogutód s illetőleg a harmadik jogszerző felelősségére vonatkozó szabályok alapján lesz elbirálandó. E szerint lesz eldöntendő nevezetesen, mennyiben lehet a váltó kiadását a forgatmányostól követelni, a harmadik telekkönyvi szerző ellen a törlési igényt érvényesíteni, vagy a megajándékozott ellen fordulni. A javaslat, mely csak a szerződő felek egymásközti viszonyára akar szabályokat felállítani, a harmadik személy felelősségére vonatkozó szabályokat nem érinti. A szakasz harmadik bekezdése a méltányosság szempontjának felel meg és ellensúlyozni kívánja azt a hátrányt, mely a szerződés semmiségéből a sérelmet szenvedett felet a körülmények szerint érhetné. A szerződés semmisége esetén, a szerződés összes kikötései, nevezetesen a teljesítési határidők is hatálytalanok és a sérelmet szenvedő fél az ítélet teljesítésére szabott rendes határidő alatt lesz köteles a kapott értéket visszatéríteni. Ez oly esetekben, midőn a visszatérítés tárgya készpénz, főleg kölcsönügyleteknél, a midőn a kölcsönvevő tartozására esetleg még mit sem fizetett, igen súlyosan terheli a szorultságban levő felet s a gyakorlati életben többnyire arra vezet, hogy ily esetekben a sérelmet szenvedő fél érdekeinek jelentékeny sérelmére nem érvényesiti az uzsorás ügylet semmisségét. Megtörténhetik, főként ha uzsora miatt hivatalból már bűnvádi eljárás indíttatott, hogy maga az uzsorás érvényesiti a szerződés semmisségének érintett következményeit. A sérelmet szenvedett félnek nyújtott oltalom hatályában jelentékenyen megcsorbulna, ha a semmisségnek ez a következménye az érintett esetekben szigorú következetességgel érvényesíttetnék. A javaslat tehát a sérelmet szenvedett fél érdekében ezt azzal enyhíti, hogy jogot ad a bírónak arra, hogy a semmisség következményeit megállapító ítéletben a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a készpénzösszeg visszafizetésére méltányos halasztást engedjen s azt is megengedhesse, hogy a sérelmet szenvedő fél tartozását részletekben törlessze. Ezáltal lehetővé válik, hogy a szorult helyzetben levő fél is igénybe vehesse a törvény oltalmát és pedig már akkor, midőn az ügylet hátrányai még nem érték őt. Minthogy azonban a kölcsönös visszatérítéseknek rendszerint egy időben kell történniök, oly esetekben, midőn a sérelmet szenvedő fél a halasztás kedvezményében részesül, méltányosság követelménye, hogy az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség telesitésének határideje is meghosszabbittassék. Ily kedvezményre csak akkor van szükség, ha a visszatérítés tárgya készpénz ; mert a természetben visszatéríthető vagyontárgyakat a fél nyomban visszaadhatja; ennélfogva az utóbbi esetre a halasztás kedvezményét a javaslat ki nem terjeszti. A 8. §-hoz. Az uzsorás előnyök gyakran váltóban és egyéb oly okiratokban köttetnek ki, a melyeknek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs. Az ily jóhiszemű harmadik személyek keresete ellen a sérelmet szenvedő fél tehát nem fog az uzsorás ügylet semmisségével védekezhetni s marasztalás esetében jelentékenyen károsodhatik. Ennek ellensúlyozására a javaslat jogot ad a sérelmet szenvedettnek arra, hogy a sérelmet okozó féltől per útján is követelhesse, hogy birói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak az összegét, a mely a sérelmet szenvedő felet az által érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesiti ellene.