Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. 277 kivül, esetleg ezt megelőzőleg külön czímen köteleztetett, vagy adatott, ha csak az, hogy a hitelnyújtás, halasztás, módositás vagy megszüntetés volt e rendelkezés inditó oka, kétségtelen. Különben a törvény tilalmát könnyen ki lehetne játszani. , Az 1. §. második bekezdésében meghatározott esetekben a kihasználás tervszerűségétől függ az uzsora büntethetősége. A tervszerűség kritériuma nem vezethető vissza a törvényben meghatározható oly mozzanatokra, a melyek az esetek különböző alakulásaiban egyaránt biztos irányelvet szolgáltatnának a biró számára. A tervszerűség az esetek konkrét alakulása szerint különböző eljárásban nyilvánulhat, melynek méltatásában épp azért a biró részére szabad teret kell engedni. Magának a tervszerűségnek fogalmából azonban, a mint már az általános indokolásban is emlitve volt, önként következik, hogy az a kihasználó félnek agressiv, támadó fellépését feltételezi, mely nem marad az önként kínálkozó alkalom kihasználásánál, hanem már magának az alkalomnak előidézésével és általában eleve kiszámított terv szerint tör czéljának elérésére. A tervszerűség kritériuma e szerint bár általános, de lényege szerint nem határozatlan ismérvhez köti az uzsora érintett eseteinek büntethetőségét; ismeri ezt a fogalmat bírói gyakorlatunk már jelenleg is s nevezetesen az előre megfontolt szándék magyarázatában alkalmazza. Egyébiránt a kihasználás tervszerűségéhez köti az uzsora büntethetőségét a svájczi büntető törvénykönyv legújabb javaslata (84. art.) is. A német birodalmi törvény (1893. évi jun. 19. törv. I. art. 302. §. e) pont), a reál-uzsora büntethetőségét az iparszerűségtől, vagy szokásszerűségtől teszi függővé. A javaslat ezt nem találta elfogadhatónak, mert e mellett igen súlyos esetek büntetlenül maradhatnának. Az 1. §. második bekezdésében a javaslat a kétoldalú szerződésekben elkövethető uzsorának mindazokat az eseteit kívánja megjelölni, a melyek nem esnek a fentebb érintett esetek alá. Ide tartoznak tehát első sorban az úgynevezett reál-uzsora esetei, a melyek a szolgáltatásnak egyidőben (Zug um Zug) végbemenő teljesítése mellett fordulnak elő. De ide tartoznak az oly hitelezési ügyletek is, a melyekben nem a hitelt nyújtó, hanem a hitelt nyert fél követi el az uzsorát; valamint a követelés módosításánál és megszüntetésénél előforduló uzsorának azon esetei, melyekben a kötelezett fél köti ki vagy szerzi az uzsorás előnyt. A §-nak ez a kitétele: »uzsorás vagyoni előny«, melyet a későbbi §-ok is használnak, csak rövidített kifejezése a §. első bekezdésében közelebbről meghatározott feltűnően aránytalan vagyoni előnynek. Az uzsora alapeseteire nézve a javaslat megtartja a jelenlegi törvényünk büntető tételeit. A 2. §-hoz. Ez a §. az uzsora minősített eseteit és ezek büntetését állapítja meg. A javaslat e részben, némely szövegezésben módosításra nem tekintve, a következőkben tér el jelenlegi törvényünk 2. §-ától. A javaslat uzsorát minősítő körülménynek tekinti azt is, ha az uzsorát kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követték el. (2. §. 1. p.) Ezek a személyek már koruknál s illetőleg állapotuknál fogva fokozottabb védelemre szorulnak; de ezenkívül az uzsorának ezen esetei azért is veszedelmesebbek, mert az uzsora könnyen vezethet ezeknek a személyeknek teljes erkölcsi és vagyoni romlására és igy többnyire a hozzátartozóik is erkölcsi nyomás alá