Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről
276 677. szám. nak egészben vagy részben való előre teljesítését jelenti, akár a szerződés törvényes tartalma, akár a felek különös megegyezése értelmében történik az. A jelenlegi uzsoratörvény a hitelezés mellett külön emliti a fizetési halasztást. Ez lényegében csak egyik esete a hitelezésnek. Minthogy azonban alatta nemcsak a szerződés kötésénél engedett halasztást kell érteni, hanem az utólagos halasztást is, czélszerű azt külön kifejezni. A »fizetés« kifejezés szorosan csak oly szolgáltatások teljesítését jelenti, a melyeknek tárgya készpénz. A hitelezésnek már adott meghatározása szerint azonban annak tárgya nemcsak készpénz, de bármely vagyoni értékű szolgáltatás lehet; ennek megfelelően a halasztásnak is tágabb értelmezést kell adni, nevezetesen a szövegezésben világosan ki kell fejezni, hogy alatta »a másik (t. i. a sértett) felet terhelő bármely kötelezettség teljesítésére engedett halasztásU kell érteni. Bármely alapból származik is tehát a kötelezettség, az ennek teljesítésére szerződésileg engedett halasztás ez alá fog esni. A fél, a ki kártérítésre van kötelezve, vagy ajándékozási szerződéssel az ajándéknak meghatározott időben leendő szolgáltatására kötelezte magát, ép ugy vádelemben részesül helyzetének vagy állapotának kihasználása ellen, mint az, a ki kölcsönből adósa hitelezőjének. A védelem szüksége mindegyik esetben azonos okokon alapszik. A másik fél ellen fennálló valamely követelés módosítása vagy megszüntetése esetében elkövethető uzsora tilalmára nézve szintén közömbös az, hogy a követelés mily alapból származik. Nemcsak a hitelügyletekből eredő követelések tartoznak tehát ide, hanem bármely más jogalapból származó követelések is. A védelmezendő érdekek szempontjából a követelés eredete nem tesz különbséget; mert az adósra nézve nem lényeges az, hogy mily alapból származó követelés használtatik fel ellene uzsorás előnyök szerzésére. Az eladó, a ki nem képes a szerződésszerű árút a kikötött mennyiségben vagy minőségben szolgáltatni, a követelés módosítása vagy megszüntetése fejében ép oly kevéssé szolgáltátható ki az uzsorás önkényének, mint az, a ki a kölcsönt nem képes visszafizetni. E kifejezések, »követelés módosítása vagy megszüntetése« a kötelem oly nemű módosulására s illetőleg a kötelem megszűrésének azon eseteire vonatkoznak, melyekhez a hitelező és adós között kötendő szerződés szükséges. Ide tartoznak tehát a kötelem föltételeinek, tartalmának megváltoztatása, a datio in solutum, az újítás, elengedés, megszüntető szerződés. A rendelkezés alapgondolata egyaránt talál, akár a követelés módosítása, akár annak megszüntetése fejében hoz az adós aránytalan áldozatot. Mindkét esetet egyenlő szempont alá helyezni azért is kívánatos, mert a gyakorlatban nem lehet mindenkor kétségtelenül megállapítani, hogy az uj szerződés a fennálló követelés módosításának avagy megszüntetésének lesz e tekintendő. A javaslat a jelenlegi törvénynél világosabban juttatja kifejezésre, hogy egyfelől a hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása és megszüntetése, másfelől az uzsorás előnyök engedése közt okozati kapcsolatnak kell fenforognia. Uzsora csak akkor állapitható meg, ha a sértett fél a hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása vagy megszüntetése fejében kötelezte vagy nyújtotta az uzsorás előnyöket. A »fejében« azonban nem azt jelenti, hogy az uzsorás előnynek a szerződés alkotó elemét képező ellenszolgáltatásban kell állania. Bármily tág is a kapcsolat a hitelező szolgáltatása és az uzsorás előny kötelezése vagy nyújtása közt, az uzsora megállapítható lesz, ha annak egyéb kritériumai is fenforognak*. A bíró tág teret nyer ezzel az esetek méltatásában s az érintett kapcsolat megállapítása nem lesz kizárva oly esetekben sem, midőn az uzsorás előnyök vagy ezeknek az a része, mely az ellenszolgáltatást aránytalanná teszi, a hitelügylet, illetőleg a követelést módosító vagy megszüntető szerződés keretén