Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. 269 sérelmet szenvedő fél érdekét legközvetlenebbül s ép azért ezen a téren szükséges részére a legkiterjedtebb és leghatályosabb védelmet nyújtani a módozatoknak oly szabályozásával, mely lehetővé tegye, hogy a sérelem a bűnvádi eljárástól függetlenül, direkt utón helyrehozható legyen. Ezek az okok, a melyek hivatali elődömet az emiitett törvényjavaslat előterjesztésére indították, ma is fennállanak, miért is indokoltnak mutatkozik, hogy ez a törvényjavaslat, mely a ma fenforgó szükségnek is megfelelő rendelkezéseke!, tartalmaz, tárgyalás végett újból előterjesztessék, mindazáltal némely ujabban felmerült kívánalom által igazolt módosítással és kiegészitéssel. Az 1883 : XXV. t.-cz. hiányait és czélirányosnak nem bizonyult rendelkezéseit a javaslat a következő elvi szempontok érvényrejuttatásával egészíti ki, illetőleg módosítja. I. A javaslat az uzsorás jellegű ügylet ismérveit alanyi és tárgyi mozzanatok tüzetes és szabatos meghatározásával állapítja meg. Alanyi mozzanat a másik fél szorult helyzetének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználása, — tárgyi mozzanat pedig oly vagyoni előny kikötése vagy szerzése, a mely a szolgáltatás értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja. Ezen a körön belül az ügylet nemére és a kihasználás módjára való tekintettel a büntetőjogi következmények különbözően vannak megállapítva. II. A büntetőjogi következmények nem mindenik uzsorás jellegű ügyletre terjednek ki, hanem csak azokra, a melyek elterjedtségüknél vagy áz uzsorás ténykedés súlyosabb minőségénél fogva a közérdeket közelebbről veszélyeztetik. a) Kétségtelenül leggyakoribb és legveszélyesebb esetei az uzsorának azok, a melyek a hitelezésnél fordulnak elő; mert a hitelre szoruló fél a nyerendő hitel fejében, mely részére lehetővé teszi valódi vagy vélt szükségletének kielégítését a nélkül, hogy az ellenértéket nyomban kellene szolgáltatnia, legkönnyebben hajlandó uzsorás előnyök nyújtására. E mellett az uzsorás hitelügylet oly függő helyzetbe hozza a hitelnyerőt a másik féllel szemben, a mely az ügylet későbbi lebonyolításánál szabad akaratelhatározásának érvényesülését rendszerint lényegesen befolyásolja és a további kizsákmányolások lehetőségét jelentékenyen megkönnyíti. A büntetőjogi megtorlás, mely ilyenkor mindenképen indokolt, nincs csupán a kölcsönügyletek kötésénél és meghosszabbításánál előforduló visszaélésekre korlátozva. A kölcsönszerződés és ennek meghosszabbítása csak egyik ügyleti alakja a hitelezésnek. Bármely vagyoni értékű szolgáltatásra irányuló kétoldalú szerződésnél előfordulhat az, ha az egyik fél saját szolgáltatását akár a szerződés törvényes tartalma, akár a felek megegyezése értelmében a jelenben teljesiti, tehát előlegezi, a másik fél által ennek ellenértékéül nyújtandó szolgáltatás pedig a jövőben lesz teljesítendő. A javaslat a hitelezésnek — gazdasági fogalmának megfelelően — ezt a tágabb értelmet tulajdonítja, s ehhez képest az itt szóban forgó büntethetőség szempontjából közömbös, mily ügylet keretében nyer kielégítést a hitelre szoruló fél hitelszükséglete, nevezetesen vájjon oly üzleti alak haszna ltatik-e erre, mint kölcsön, melynek közvetlen ügyleti czélja a hitel nyújtásában áll, avagy olyan, a mely mint p. o. a vétel, bérleti, munkabéri szerződés csak az ellenértékként szembenálló szolgáltatásoknak időbeli szétválasztása által válik erre alkalmassá. Az utóbb érintett ügyletek körében előforduló visszaélések nemcsak akkor torlandók meg, ha a felek tiltott kölcsön palástolására használják fel ez ügyleti formákat, hanem akkor is, a midőn ezek az ügyletek rejtett czél palástolása nélkül egész tartalmukkal a felek valódi akaratának felelnek meg. Nem lehet döntő e részben az sem, hogy mi képezi a hitelezett szolgáltatás tárgyát. A köl-