Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

270 677. szám. csönszerződés tárgya sem mindig készpénz; lehet, egyéb helyettesíthető dolog is. De nincs is abban semmi különbség, hogy a hitelre szoruló fél, a kinek p. o. élelmi czikkekre van szüksége, ennek beszerezhetése czéljából pénzt vesz-e kölcsön, avagy egyenesen az élelmi czikkeket veszi meg hitelben. A hitelnyújtás szempontja alá esik a kötelezettség teljesítésére engedett halasztás is. b) Azoknak a kényszerítő befolyásoknak ellensúlyozására, melyeket a hitelező már fennálló követelése segélyével adósára ennek függő helyzetében gyakorolhat, a javaslat a hiteluzsorával egy vonalban megtorlás alá vonja azokat a visszaéléseket is, a melyeket a hitelező már fennálló követelésének módosítása vagy megszüntetése alkalmából utólagosan követhet el. Az adós, a ki valamely követelés kielégitésének elodázhatatlan kényszere alatt áll, a megfelelő esetekben ép oly könnyen lesz hajlandó túlzott előnyök nyújtására a végből, hogy terhétől szabaduljon, vagy terhén könnyítsen, mint az, a ki hitelre szorul. A hitelező tehát, a ki adósának szorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét vagy tapasztalatlanságát ily esetekben használja ki túlzott nyerészkedésre, nemkevésbbé bűnös, mint az, a ki a hitelezésnél uzsoráskodik. Leggyakoribb esetei az ily visszaéléseknek azok, melyek a kötelem teljesítésénél fordulnak elő, midőn a hitelező a kötelemszerű szolgáltatásra képtelen adósától másnemű, s az eredetileg kötelezettnél aránytalanul értékesebb szolgáltatást fogad el teljesítés gyanánt (datio in solutum). Az alapgondolat azonosságánál fogva azonban ide kell vonni általában a kötelem eredeti tartalmának mindennemű ügyleti módosításánál és a kötelem megszűnésének azon eseteinél előforduló visszaéléseket, a melyekhez a hitelező akarata kívántatik meg. c) Uzsorás jellegű lehet a javaknak egyidőben (Zug um Zug) végbemenő cseréjét közvetítő szerződés, még pedig akkor is, ha az ügylet nem valamely már fennálló követelés megszüntetését czélozza. Uzsorás előnyök kikötése vagy szerzése előfordul a hitelezés, követelés módosítása és megszüntetése alkalmából oly esetekben is, melyek nem esnek az uzsora fentebb tárgyalt eseteinek körébe, nevezetesen akkor, ha nem a hitelt nyújtó, követelését módosító vagy megszüntető fél, hanem a másik félj. tehát az, a kinek a hitelt nyújtották, a kinek érdekében a követelés módosittatik vagy megszüntettetik, köti ki vagy szerzi az uzsorás előnyöket. Az uzsorának ezeket az eseteit a törvény hatályosságának csorbítása nélkül figyelmen kívül hagyni szintén nem lehet, annál kevésbbé, mert az uzsorának természete az, hogy ha nincs általánosan eltiltva, az ügyleteknek azt a körét támadja meg, a melyre a tilalom ki nem terjed, szükséges, hogy a törvény az uzsorás jellegű ügyleteket kivétel nélkül, tehát ne csak az ügyleteknek fentebb már érintett körében, hanem bármely más esetben is tilalom alá helyezze, mert az erkölcsi érzékkel és jogrenddel ellenkezik minden oly haszonszerzés, melynek az e helyütt szem előtt tartott körülmények közt a gyengébb fél kihasználása képezi alapját. Az ily visszaélések ellen azonban a hitelezéssel s a követelés módosítása vagy megszüntetése segélyével elkövetett uzsora esetein kivül többnyire hatályos és kielégítő lesz a magánjogi védelem s a büntetőjogi megtorlás sem a másik fél érdekében, sem pedig a köz érdekében nem feltétlenül szükséges. Minden ily esetet büntetéssel is sújtani, a forgalom érdekeit veszélyeztethetné, mert ha a szerződő félnek minden ily esetben attól kellene tartania, hogy ha a szerzett haszon — az érette szolgáltatott ellenértékkel szemben — utólag túlságosan aránytalannak fog találtatni, e miatt esetleg a bűnvádi eljárás veszélyének is lehet kitéve: ez végeredményében a kelleténél tul megbéníthatná a forgalmat; ezt pedig a jelen törvényjavaslat lehetőleg kerülni kívánja.