Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-622. Az igazságügyi bizottság jelentése "az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről" szóló 539. számú igazságügyi ministeri törvényjavaslatról

16 622. szám. Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégitést. A tagositást bármelyik birtokos kérheti. A biróság a tagosítást elrendeli, ha előzetesen a földmivelésügyi minister egy e czélra összeállitott gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagositást a községre nézve hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek mondotta ki, és ha a tagositást kivánók birtoka a tagositandó község területének legalább egynegyedrészét teszi ki. Az egynegyedrész területi kiszámitása tekintetében az adókataszteri adatok az irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek, az árvák és gondnokság alatt levők birtoka, úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, a melyeknek rendezése még befejezve nincs, végre a rendezés befejeztével közösben maradt területek, az általános tagositást kivánók birtokához számitandók. Ha a földmivelésügyi minister a tagositást az illető községre nézve hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek nem mondja ki, a tagosítás csak akkor rendelhető el, ha az azt kivánók birtoka a tagositandó község területének felerészét teszi ki. Ennek a felerésznek kiszámításánál az ötödik bekezdésben felsorolt területek a tagositást ellenzők birtokához számitandók. III. Az 1892:XXIV. t.-cz. VI'.. czikkelyében foglalt 7. §. helyébe 7. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: • 7. §. Természetes határokkal bíró vagy mívelésmód által elkülönített egyes határrészeknek (düllők) gazdasági javítások czéljából kivánt külön tagosítása bármelyik birtokos kérelmére a község összes határának tagosítása nélkül is megengedhető (részleges tagosítás). A Ií.czikkelyben foglalt 6. §. 3.—7. bekezdéseinek rendelkezései részleges tagosítások esetében is alkalmazandók azzal, hogy az egynegyed, illetőleg felerész birtok kiszámításánál csak a tagositandó terület és az ebből az egyeseket illető birtokrészek szolgálnak a számítás alapjául. A tagosítás megengedhetőségét eldöntő elsőfokú határozat meghozataláig bármelyik birtokosnak az eljáró bírósághoz benyújtott indokolt kérelmére a földmivelésügyi minister gazdasági szakbizottságának véleménye alapján kimondhatja azt, hogy a község határához tartozó nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. IV. Az 1880 :XLV. t.-cz. 8. §-a helyébe 8. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: 8. §. Az 1894 : XII. t.-cz. 12. §-a értelmében az osztatlan közös tulajdont képező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmivelésügyi minister