Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-622. Az igazságügyi bizottság jelentése "az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről" szóló 539. számú igazságügyi ministeri törvényjavaslatról

622. szám. 17 a felosztáshoz az engedélyt megadta, és e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányosítás vagy az úrbéri elkülönités folyama alatti vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871: LIII. t.-cz. 42. §. 2. ós 3. bekezdésében ós illetve 79. §-ában megállapitott előfeltételei is megmaradnak. A közlegelő azonban más alkalmas és megfelelő becsértókű területtel kicserélhető, ha azt az elhelyezkedés vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik, és ha ahhoz a földmívelésügyi minister beleegyezését adja. A kicserélésseljáró költségekkel a közlegelő érdekeltsége nem terhelhető, ós ha a cserébe kapott terület legelővé való átalakitása szükséges, az átalakítás költségei a tagosító érdekeltséget terhelik. Azokban a községekben, a melyekben az általános tagositás kérelmezése idejében közlegelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégiti, a legelőt a tagositandó összterületekből kell kihasítani, illetve kiegészíteni. A kihasitás vagy kiegészítés szükségét, úgyszintén az összterületből e czélra kihasítandó terület nagyságát és helyét a tagositás czélszerüsége ós kiviteli módja tekintetében véleményadásra hivatott gazdasági szakbizottság javaslata alapján a földmívelésügyi minister állapítja meg. A tagositás alá kerülő birtokokból a közlegelő czéljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni, és az ekként történt levonás arányában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát. A közlegelő megállapítható" területe a tagosítás alá kerülő birtokok területének 5°/o-át meg nem haladhatja, hacsak az érdekeltség magasabb százalókban egyhangúlag meg nem állapodott. Erdők vagy havasok úrbéri elkülönítése vagy arányosítása alkalmával az azok között lévő egyes földrészletek akkor is kicserélés alá vehetők, ha a határ tagosítása folyamatban nincsen. A kicserélés, ilyen esetben is a tagositás elvei szerint történik. Olyan erdők közötti részletek, a melyek az 1880. évi január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagositás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett cserélhetők ki. V. Az 1880 : XLV. t.-cz. 9. §-a helyébe 9. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: 9. §. . ; A földmívelésügyi minister határozatával felszerelt tagositási kórelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagositás elrendelésének előfeltételei megvannak-e. Ha a földmivelésügyi minister a tagosítást hasznosnak és czólszerűen keresztülvihetőnek mondta ki, a tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek úgy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek, ellenesetben úgy, mint a kik a tagosítást ellenzik. A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján a kir. törvényszék a tagositás megengedhetősége felett Ítéletet hoz, a mely a kir, ítélőtáblához felebbezhető. Képvh. iromány. 1906—1911. XIX kötet. 3