Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-639. A magyar királyi ministerium előterjesztése a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
639. szám. 157 III. A közösügyi költségekhez való járulás arányának megállapítása az 1886—1904. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján, Magyarországnál kihagyva a lottojovedéket, Ausztriánál pedig kihagyva a személyes jövedelmi adót és a lottojovedéket. A magyar szent korona országaiban Az egyenes ás közvetett adók bruttó összege a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, I. kim.) .... Ebből levonandók: l.az átfutok összege (A. füzet, HL kim.) 911,501.089 frt 2. a csupán a magyar szent korona országaiban egyoldalulag létesített adók (A. füzet, V. kim.) közül a *) alatt részletezettek összege 604,920.632 » Marad Arány: 33-35. Praecipuum figyelembe vétele mellett a fentebbi számítási alapból levonandók a volt határőrvidék bevételei Marad ekép (határőrvidék nélkül) forint 5.396,540.687 1.516,421.721 3.880,118.966 **)107,089.409 3.773,029.557 A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban Egyenes és közvetett adók bruttó összege a személyes jövedelmi adó és a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, II. kim.) Ebből levonandók : 1. az átfutok Összege a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, IV. kim.) 218,414.310 frt 2. a csupán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és és országokban egyoldalulag létesített uj adók összege (A. füzet, VI. kimutatás) .... 149,225.176 » Marad Arány: 66-65. Marad (mint fentebb) foiint 8.120,989.482 367,639.486 7.753,349.996 7.753,349.996 Tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány: 32"73. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvényczikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar szent korona országait terheli, ez a 32'73 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó ugy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak osak 32'08°/o-át képezi, ehhez adva a 2°/o-ot, a kvóta lenne: a 2°/o-os praecipuummal együtt ==[34-08 : 65*92. *) «) c) A) A vasúti és gőzhajózási szállítás használata utáni adó a nyereményadó a fegyveradó és vadászati adó .... a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal történt fölemelése . . . (Az 1883. évi VII. törvényczikk szerint 10°/o, előbb a jogilletékeknél számoltatott el 3°/o-kal, itt tehát csupán a 7°/"-tiyi 156,792.234 frt, 2,601.820 » 9,243.836 » 46,532.141 » *) A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz a lottojövedék kihagyásával (A. fü'et, Vir. kim) 170,406.986 frtot. Ebből azonban levonandók : emelkedés vétetett fel; 6,47 4.487 X 70 100 ) e) az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőtt föld- és házadó czímén fordult elő, de ezen adók tételeinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó czímén fordul elő (319,520.458-57,000.000) . . f) a czukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és a söradópótlék . g) a bélyegzett marha- és lólevélürlapok, a hirdetmények és a külföldi sorsjegyek lebélyegzése utáni bélyegilletékek . . . li) a dohányjövedéknél a beviteli és termelési engedélyilletékek Összesen 262,520.458 ». 108,105.182 » 13,451.088 > 5,673.873 » 604,920.632 frt. a bélyegjövedékre eső .... a dohányjövedákre » . . . . a sójövedékré » . . minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már' az 1867. évet megelőzőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett és az 1867., 1878. és 1888. években az adóképesség megállapítása alkalmával a magyar szent korona országai jövedelmeként vétetett tekintetbe; 4,380.000 frt, 35,827.281 » 23.110.296 . összesen tehát levonva 63,317.577 frtot, marad figyelembe vtendő a fentebbi 107,089.409 frt.
