Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-639. A magyar királyi ministerium előterjesztése a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
158 639. szám. IV. A közösügyi költségekhez való járulás arányának megállapítása az 18g5—1904. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján, Magyarországnál kihagyva a lottojövedéket, Ausztriánál pedig kihagyva a személyes jövedelmi adót és a lottojövedéket. A magyar szent korona országaiban Az egyenes és közvetett adók bruttó összege a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, I. kim.) . . Ebből levonandók: 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) .... • . . . . 514,000.368 frt 2. a csupán a magyar szent korona országaiban egyoldalulag létesített adók (A. füzet, V. kim.) közül a *) alatt részletezettek összege . . 355,681.891 » Marad Arány: 33-40. Praecipuum figyelembevétele mellett a fentebbi számítási alapból levonandók a volt határőrvidék bevételei Marad ekkép (határőrvidék nélkül) forint 3.133,109.272 869,682.259 2.263,427.013 *) 64,030.912 2.199,396.101 A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban Egyenes és közvetett adók bruttó összege a személyes jövedelmi adó és lottojövedék kihagyásával (A. füzet, II. kim.) Ebből levonandók : 1. az átfutok összege a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, IV. kim.) 129,924.010 frt 2. a csupán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyoldalulag létesített uj adók összege (A. füzet, VI. kim.) ..... 91,133.940 Marad Arány: 6660. Marad (mint fentebb) forint 4 733,945.622 221,057.950 4.512,887.672 4.512,887.672 Tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány: 3277. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvényczikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar szent korona országait terheli, ez a 3277 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó, ugy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak csak 32ll°/o-át képezi ehhez adva a 2°/ 0-ot, a kvóta lenne: a 2%-os praecipuummal együtt = 34*11: 6589 *) a) A vasúti és gőzhajózási szállítás használata utáni adó 99,094.712 frt, T>) a nyereményadó 719.732 » c) a fegyveradó és vadászati adó 5,143.617 » A) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal történt fölemelése .... 30,052.633 » (Az .1883. évi VII. törvényczikk szeiint 10%, előbb a jogilletékeknél számoltatott el 3°/o-kal, itt tehát csupán a 7°/o-nyi emel1 A' -i * <.,. i. 1 42,832.342'X 70 \ kedes vetetett fel: nra I e) az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőtt föld- és házadó czimén fordult elő, de ezen adók tételeinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó czimén fordul elő (168,847.212—30,000.000) . . 138,847.212 » f) a czukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és a söradópótlék 71,055.347 » g) a bélyegzett marha- és lólevélürlapok, a hirdetmények és a külföldi sorsjegyek lebélyegzése utáni bélyegilletékek 7,783.247 » h) a dohányjövedéknél a beviteli és termelési engedélyilletékek 2,985.385 » **) A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz a lottojövedék kihagyásával (A. füzet vn- k im-) • 100,692.849 frtot. Ebből azonban levonandók : a bélyegjövedékre eső . . . 4,000.000 frt, a dohányjövedékre » ... 20,063.786 » ' a sójövedékre » ... 12,593.151 » minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelőzőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett és az 1867., 1878. és 1888. években az adóképesség megállapítása alkalmával a magyar szent korona országai jövedelme- : ' ként vétetett tekintetbe : összesen tehát levonva 36,661.037 frtot, marad figyelembe veendő a fentebbi 64,030.912 írt. Összesen 355,681.891 frt.
