Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-639. A magyar királyi ministerium előterjesztése a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
156 639. szám. II. A közösügyi költségekhez valö járulás arányának megállapítása az 1887. évi magyar kvóta-bizottság számítása szerint. Az 1895—1904. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján. A magyar korona országaiban A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban z egyenes és közvetett adók bruttó összege (A. füzet, I. kim.) Ebből levonandók : 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) 514,000.368 frt 2. a csupán a magyar korona országaiban egyoldalulag létesített adók (A füzet, V. kim.) közül a *) alatt részletezettek összege 355,681.891 » Marad Arány: 3203 Praecipuum figyelembevétele mellett a fennebbi számítási alapból levonandók a volt határőrvidék bevételei Marad ekép (határőrvidék nélkül) forint 3.151,246.193 Egyenes és közvetett adók bruttó összege (A. füzet, II. kim.) 869,682.259 Ebből levonandók : 1. az átfutok összege (A. füzet, IV. kim.) 129,980.842 frt 2. a csupán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyoldalulag létesített uj adók összege (A. füzet, VI. kim.) 91,133.940 » 2.281,563.934 Marad . Arány: 67*97 *) 64,030.912 2.217,533.022 Marad (mint fentebb) forint 5.063,462.870 221,114.782 4.842,348.088 4.842,348.088 tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány: 31*41 Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvenyczikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar korona országait terheli, ez a 3T41 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98%-ára alkalmazandó ugy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak csak 30'78°/o-át képezi, éhez adva a 2°/o-ot, a kvóta lenne : a 2°/o-os praecipuumraal együtt = 32*78: 67*22 *) a) A vasúti és gőzhajózási szállítás használata utáni adó 99,094.712 frt, b) a nyereményadó 719.732 » c) a fegyveradó és.vadászati adó 5,143.617 » d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal történt fölemelése . . . 30,052.639 » (Az 1883. évi VII. törvenyczikk szerint 10°/o, előbb a jogilletékeknél számoltatott el 3°/o-kal, itt tehát csupán 7%-nyi emelkedés vétetett fel ; W«a X W) ej az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, amely azelőtt föld- és házadó czimén fordult elő, de ezen adók tételeinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó czimén fordul elő (168,847.212—30,000.000) . . 138,847,212 » J) a czukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és a söradópótlék 71,055.347 » g) a bélyegzett marha- és lólevélürlapok, a hirdetmények és a külföldi sorsjegyek lebélyegzése utáni bélyegilletékek . . . 7,783.247 » • h) a dohányjövedéknél a beviteli és termelési engedélyilletékek 2,985.385 » Összesen ... 355,681.891 frt. **) A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz (A. füzet, VII. kim.) 100,711.298 frtot. Ebből azonban levonandók : a bélyegjövedékre eső . . 4,000.000 frt, a dohányjövedékre » . . 20,068.786 » a lottojövedékre » , . 18 449 » a sójövedékre » . . 12,593.151 » minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelőzőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett és az 1867., 1878. és 1888. években az adóképesség megállapítása alkalmával amagyarkorona országai jövedelmeként vétetett tekintetbe; összesen tehát levonva 36,680.386 frtot, marad figyelembe veendő a fennebbi 64,030.912 frt.
