Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-639. A magyar királyi ministerium előterjesztése a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

639. szám. I. 155 A közösügyi költségekhez való járulás arányának megállapítása az 1887. évi magyar kvóta-bizottság számítása szerint. Az 1886—1904. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján. A magyar szent korona országaiban Az egyenes és közvetett adók bruttó összege (A. tüzet, I. kim.) Ebből levonandók : 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) 911,501.089 frt 2. a csupán a magyar szent korona országaiban egyoldalulag létesített adók (A. füzet, V. kim.) közül a *) alatt részlétezettek összege .... • 604,920.632 » Marad Arány: 3220. Praeeipuum figyelembevétele mellett a fentebbi számítási alapból levonandók a volt határőrvidék bevételei '. . Marad ekép (határőrvidék nélkül) forint 5.440,129.883 1.516,421.721 3.923,708.162 *) 107,089.409 3.816,618.753 A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban Egyenes és közvetett adók bruttó összege (A. füzet, II. kim.) Ebből levonandók : 1. az átfutok összege {A. füzet IV. kim.) 218,700.624 frt 2. a csupán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyoldalulag létesített uj adók összege (A. füzet, VI. kim.) • 149,225.176 » Marad Arány: 67-80. Marad (mint fentebb) forint 8.629,018.322 367,925.800 8.261,092.522 8.261,092.522 Tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány : 31*60. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvényczikk értelmében a közösagyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar szent korona országait terheli, ez a 31*60 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó, ugy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak csak 30'97%-át képezi, ehhez adva a 2°/o-ot, a kvóta lenne: a 2°/o-os praecipuummal együtt = 32*97:67*03. *)aj A vasúti és gőzhajózási szállítás használata utáni adó . . 156,792.234 frt, b) a nyereményadó 2,601.820 » c) a fegyveradó és vadászati adó 9,243.836 » d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal történt felemelése .... 46,532.141 » (Az 1883. évi VII. törvényczikk szerint 10°/o, előbb a jogilletékeknél számoltatott el 3"/o-kal, itt tehát csupán a 7°/o-nyi emelkedés vétetett fel; 66474

^

7 X 70

) ej az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőit föld- és házadó czimén fordult elő, de ezen adók tételeinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó ezimén fordul elő (319,520.458—57,000.000) . 262,520.458 » f) a czukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és a söradópótlék 108,105.182 » g) a bélyegzett marha- és lólevélürlapok, a hirdetmények és a külföldi sorsjegyek lebélyegzése utánii bélyegilletékek .... 13,451.088 » h) a dohányjövedéknél a beviteli és termelési engedély-illetékek .' . 5,673.873 » Összesen 604,920.632 frt. *) A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz (A. füzet, VII. kim.) . . 170,478.807 frtot. Ebből azonban levonandók : 4,380.000 frt, 35,827.281 » 71.821 » 23,110.296 » a bélyegjövedékre eső . . . a dohányjövedékre » . . . a lottójövedékre » . . . a sójövedékre «... minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelőzőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett és az 1867., 1878. és 1888. években az adóképesség megállapítása alkalmával a magyar szent korona országai jövedelmeként vétetett tekintetbe : >\. össsesen tehát levonva 61,389.398 frtot, marad figyelembe veendő a fentebbi 107,089.409 frt. 20*