Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-639. A magyar királyi ministerium előterjesztése a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

154 639. szám. Az elmúlt években követett gyakorlathoz képest a pénzügyminisferium a tisztelt országos bizottság rendelkezésére bocsátja a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítására vonatkozó azt a számítást, a melynek rendszerével először az 1887-iki magyar kvóta-bizottság irományaiban találkozunk. Ez a számítás az 1886—1904. évek és az 1895—1904. évek eredményei alapján készült (I. és II. sz. táblázat). Az 1887-iki magyar kvóta-bizottság számitására nézve megjegyezzük, hogy ez a számítás az adóbevételekre van alapítva, levonva azokból az átfutó természetű bevételeket és azokat, a melyek egyoldalúan létesített adókból erednek. Arra nézve azonban, mi tekintessék egyoldalúan létesített adónak, mint általában az 1887. évi magyar kvóta-bizottság egész számitására nézve Asztriával megegyezés soha sem létesült. Az 1887-iki számitásnál követett rendszer feltétlenül megkövetelné, hogy a magyar és osztrák pénzügyi törvényhozás között azóta mindinkább fokozódó mértékben mutatkozó különbséget is honoráljuk. így például, hogy a legszembeötlőbb eltérésekre utaljunk, lehetetlen lenne szemet hunyni az elől, hogy Ausztriában az 1896-iki adóreform meghonosította a személyes jövedelmi adót, oly adónemet, a melyhez hasonló Magyarországon ez idő szerint még nincs. Nem lehetne továbbá mellőzni a combinationál azt a körülményt, hogy a lottójövedék az osztálysorsjáték behozatala óta Magyarországon teljesen elütő alapokra van fektetve, mint Ausztriában. A III. és IV. számú táblázatok mutatják, hogyha a most említett eltéréseket figyelembe vesszük, az 1887-iki kvóta-bizottság számításai minő eredményre vezetnek és pedig a szerint, a mint az 1886—1904., vagy az 1895—1904-iki évek eredményeit vesszük alapul. Az adóeredmények alapján kiszámítható kvóta-arány alakulásának egy további illustratiojára szolgál az V. és VI. számú táblázat, a mely a magyar és az osztrák adóügyi törvényhozás mindinkább növekvő különbségeire való tekintettel mellőzve minden utólagos helyesbítést, az egyenes és közvetett adókból eredő és a föntebb említett két cyklusban befolyt valódi bevételek alapján kiszámítható kvóta-arányt mutatja. Az 1905. év eredményeit a számításoknál figyelmen kívül hagytuk, mert eltekintve attól, hogy ennek az évnek nyolcz hónapjában törvényen kivüli állapot volt és igy az adóeredmények a tényleges adóképességre következtetést nem engednek, az 1905-iki zárszámadás az országgyűlés által még nincs elintézve, az eddig követett gyakorlat szerint pedig a kvótatárgyalások czéljaira csak teljesen elintézett zárszámadások adatai használtattak.