Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-619. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az oravicza-zsidovin-németbogsán-resiczabányai helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

619. szám 509 zeteinek szerkesztésénél és gyártásánál, valamint általában ezen műtárgyak ópitésénél figyelembe veendő a keskenynyomtávú vágány, mely a rendes vágányba helyezendő harmadik sin beiktatásával létesitendő. Ezen keskenyvágányu pályát szolgáló hordszerkezetek számitásánál és szerkesztésénél a csász. kir. szabad, osztrák magy. állam vasúttársaság által ott alkalmazandó forgalmi eszközöknek legnagyobb keréknyomása és tengely állásai mérvadók. Oly vonalrószeken, amelyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő. A helyi érdekű vasút vonalán előforduló alagút a magy. kir. államvasutak vonalaira nézve érvényben álló legújabb űrszelvénnyel ós szabványok szerint kő vagy tégla falazatból tervezendő és építendő. Támasztó- ós bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandcement betonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a célra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ily nemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői ós szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amemryiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy-portland cement betonból, tartó szerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvón, hogy fatartó szerkezetek mellett, pillérek helyett falaz: tt lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél ós építésénél — különösen a tartószerkezet számitásánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Alagutak és pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek, ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett — egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonaemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 030 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy vagy vörösfenyőfa tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénnyel mindazon vasúti közúti műtárgyakra nézve, amelyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz ós alaprácsokhoz, fal- és