Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-619. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az oravicza-zsidovin-németbogsán-resiczabányai helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

510 619. szám. süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, alagutak, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények ós munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan s akképen alapozandók, hogy az alap­nak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alá­mosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és ópitmónyeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése ós a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0­80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok s legjobb minő­ségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles ós a terep színvonalától mérve legalább O80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, alagutak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest— portland­cement, homok és víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartó-szerkezetű ós vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a célra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt, mint ezek kiegészítő mellékleteit, felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti ut felépítményeinek megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalán nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavicso­landók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mérték­ben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, amennyiben a közigazgatási bejárásról, vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal ós 0­15 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek a kocsi közlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és épít­mények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon a fensiknak s különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest, szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , s minden egyes állo­mási ós vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi a célra alkalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom