Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-615. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a fogaras-brassói helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

-400 615. szám. fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandcement betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra előállítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasból is készithetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és épitésónól — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetót illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Alagutak és pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak épitendők, melyek, ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemóre vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett — egészen fából is készithetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0-30 métermél nem nagyobb nyilassal . biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon—tölgy- vagy vörös fenyőfatömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fonto • sabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egj^általában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpallózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokboz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak ós áteresztők, alagutak, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igéirylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen eg}^enetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembejövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése ós a femerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozattan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0*80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj