Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-614. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a sopron-kőszegi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

372 614. szám. utak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek készitendők, az illető szabványokban vagy épitósi részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megálla­pittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások ós állomási hozzájáró utak­ban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak épitendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkat­részeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hason­nemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérv­adók; O30 m-nél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon tölgy- vagy vörösfenyőfa­tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, tör­vényhatósági (országos) ós egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtár­gyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvónynyel mindazon vasúti ós közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkal­mazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetík, hogy a hidpadlózatokhoz, vala­mint hídfőkhöz, hidjármokhoz, iégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények ós munkák is minden körülmények közt teljesen hordkópesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja ós mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint az egyes műtárgyakat ós építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt, vagy előírandó feltóteleknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest, esetleg a munkák végrehajtása közben fog meg­állapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 m.-nól kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minő­ségű talaj mellett is -— csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles és a terep színvonalától mérve legalább 080 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előálhtásához kizárólag csakis román- vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portland-cement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbetonműtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek arra a czólra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvény­ben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek meg­felelően elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel

Next

/
Oldalképek
Tartalom