Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról

20 597. szám. II. RÉSZ. A földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló törvényjavaslat indokolása. Mielőtt kifejteném azokat az irányelveket, melyek alkalmazásával a földadónak több esetben igen sulycs mai terhén könnyíteni s a földadó összegét a teherviselőkópessóghez mérten igazságosabban elosztani szándékozom, a kérdés helyes megvilágítása végett röviden jellemezni kivánom földadórendszerünket s a változások ama sorozatát, melyen keresztülhaladva, jelen alakulatát nyerte. Az osztrák örökös tartományokban fennállott földadót a magyar korona országaiban az 1849. évi október hó 20-án ós az 1850. évi márczius hó 4-én kibocsátott nyilt parancsok léptették életbe. Az abszolút kormány a föld tiszta hozadékának kipuhatolása czéljából minden egyes községben ideiglenes földadó-katasztert dolgoztatott ki, melynél a közönséges művelés mellett várható évi középtermésre az 1824. évi átlagos terményárakat vették irányadókul, de kivótelképen az 1836—1845. évtized átlagárai is alkalmaztattak. így készültek el minden községre nézve az adótelekkönyvek, melyek a telkek térfogatát, továbbá a mivelósi ág és a minőségi osztály szerint kinyomozott átlagos tiszta jövedelmet ós a birtokos nevét tüntették fel. Ily alapon Magyarország ós Horvát-Szlavonországok területén a kataszteri tiszta jövedelem 16 százalékával, Erdélyben pedig 10 százalékával vetették ki először a földadót. Ezekhez a százalékokhoz tapadt még az idők folyamán az országos ós földtehermentesitósi járulók, nemkülönben a rendkívüli hadipótlék, ugy hogy 1865-ben ezek a százalékok körülbelül már megkétszereződtek. A háromszögelésen alapuló részletes fölmérést még az osztrák kormány inditotta meg az 1853. évben. A jöveclelem-kataszter alapjára fektetett földadó-rendszert törvényesítette az 1868: XXV. t.-czikk, mely a terület nagyságának helytelen megállapítása esetében a helyreigazítást is megengedte. Az 1870: L. t.-czikk megállapította a földadó kulcsát, még pedig a földadósorozati munkálatban kimutatott tiszta jövedelemnek Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban — a földtehermentesitósi járulékkal együtt — 2976 százalékában, az erdélyi részekben pedig 22 százalékában. Hogy az első kataszteri munkálat folytán a földadó a jövedelem-kataszter helyes elvi alapján kivetve, mégis mindjárt kezdettől fogva aránytalan ós terhes volt, az a középtermós mennyiségének jórészt föltevések alapján történt fölvételére, nemkülönben az értékesítés körülményeinek igen felületes mérlegelésére, végül a gazdálkodási költségek alacsony, a viszonyoknak meg nem felelő számbavételére vezethető vissza. Természetes volt ez az eredmény, hiszen az egész ideig' lenes földadókatasztert a földbirtokosok kellő befolyása, sőt közbejötte nélkül az ország gazdasági viszonyaival nagyrészt ismeretlen, idegen közegek készítették, szorosan szem előtt tartva azt az utasítást, hogy az adó ne az országon belül legyen arányos, hanem hogy Magyarország is oly arányban legyen a földadóval megterhelve, mint az osztrák örökös tartományok. E nagy hibák kiigazítása ós a hiányok pótlása végett a törvényhozás az 1875. évi VII. törvényczikkel elrendelte a földadó-ideiglennek a tényleges állapot szerint való kiigazítását ós a tiszta jövedelem uj meghatározását.