Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról
597. szám. 27 A lényeges különbség az absolut korszakban behozott földadó-ideiglen és az 1875. évi VII. t.-czikk alapján felvett kataszteri numkálatok között abban állott, hogy a régi kataszter minden községre nézve külön tisztajövedelmi fokozatot (tarifát) állított fel, a mi majdnem lehetetlenné tette az ország különböző helyei közötti arányosítást, mig az 1875. évi VII. t.-czikk épen az arányosítás érdekében csak minden járásra vagy osztályozási vidékre nézve állított fel egy tarifát, a minek következése volt, hogy az egy-egy mivelési ágban felállított osztályok számát is háromról nyolczra engedte emelni. A kataszteri tiszta jövedelmet — az 1875. évi VII. t.-czikk értelmében — hét mivelési ág és nyolcz minőségi osztály szerint becslés utján nyomozták ki. A becslést ^z egész állam területén egyidejűleg hajtották végre. A minőségi osztályok jelzése végett mivelési ágankint az osztály jellegét leginkább, kitüntető mintaterek jelöltettek ki annyi számban, hogy minden község területén az ott előforduló minőségi osztályokat legalább egy-egy mintatér képviselje. A hozadéki fokozatok fel állítása után a földrészleteket a minőségüknek megfelelő és a mintaterek által képviselt osztályokba sorozták be. Az 1875. évi VII. t.-czikk végrehajtásával az addig nagyobbrészt ceak lánczmérés, szóbeli bevallás és becslés utján megállapított területen nyugvó ideiglenes katasztert az 1884. évben felváltotta a telkek háromszögtani és helyrajzi felmérésén, a mivelési ágak ós minőségi osztályok szerint való csoportosításán alapuló és ma is érvényben levő állandó kataszter. A földadó — a földtehermentesitési járulék nélkül — az 1881 : XL. t.-czikkben 29 millió forinttal volt contingentálva., mely összeget azonban az 1883 : XLVI. t.-czikk 3 millió forinttal leszállította, mivel az ugyanakkor átreformált általános jövedelmi pótadónak kivetési kulcsa a földbirtoknál majdnem megkétszereződött. Ehhez a 26 millió forinthoz járul még az 1881 : XL. törvényezikk 3. §-a értelmében a földtehermentesitési járulók, mely a szorosan vett Magyarországra nézve — ide nem értve az ettől mentes polgárosított határőrvidéki részeket — 11 millió forintban contingentálta a földtehermentesitési járulékot, Horvát Szlavonországok földtehermentesitési járulékának contingentálása iránt azonban nem intézkedett. Ezen az alapon fejlesztette ki a pénzügy mini ster a földadó százalékos kulcsát, alkalmazkodva az 1883 : XLVI t.-czikk rendelkezéséhez, — mely szerint a földadó a kataszteri tiszta jövedelemnek oly százalékában vetendő ki, hogy az állami földadó összege, a földtehermentesitési járulék nélkül, 26 millió forintot meg ne haladjon. Minthogy pedig a kataszteri tiszta jövedelem az átlag szerint 151,789.891 forintra rug, a kivetési kulcs az állami adóra vonatkozólag a kataszteri tiszta hozadék 171 százalékában, a földtehermentesitési járulókra nézve pedig ugy Magyarországon, mint Horvát-Szlavonországokban annak 8'4 százalékában ós igy együttesen 255 százalékában állapíttatott meg. A. földadó viszonylagos, más adónemeinkhez mórt terhének tárgyilagos megitélhetése végett meg kell azonban jegyeznem, hogy a földadónak ós a vele kapcsolatos földtehermentesitési járuléknak együttesen 756 millió koronát meghaladólag contingentált összege a maga egészében nem folyik be az állampénztárba. Jelentékeny mérvben apasztják ezt a contingenst az ideiglenes adómentességeken ós a behajthatatlanság czímón leirt adóösszegeken kivül: az ármentesitö társulatoknak adott adóvisszatéritések és az elemi károk esetén igényelt adóelengedések. Az ármentesitö társulatoknak — az 1881 : XLII. és az 1889 : XXIX. 4*
