Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról

597. szám. 25 fokozódó adónak közepes kulcsával érintsem a nálunk általánosabbnak vehető közepes jövedelmet s fel és lefelé ehhez alkalmazzam a fokozatokat. Befejezésül ide iktatjuk még a reform valószínű pénzügyi mérlegét. A reformban megszűnt adónemeknek az 1906. évre szóló kivetése kitesz: 1. az I. oszt. keresetadónál kereken 4 millió Kt, 2. a II. » » » 19-7 » » 3. a III. » » » 253 » » 4. a IV. » » » 7*7 » » 5. a bányaadónál 05 » » 6. az ált. jövedelmi pótadónál . . . 385 » » Összesen . . . 957 millió Kt. Ezzel szemben a fedezet: a) a jövedelemadó contingense a javaslat szerint . 46 millió K, b) az állandó illetményekre eső jövedelemadó (a mai általános jövedelmi pótadó 1 millió K összegének betudásával) 87 » » c) az általános keresetadó contingense 28 » » Összesen . . . 82-7 millió K. A hiány tehát 14 millió K, mely összeg a tőkekamat- és járadékadó 126 millió Kt tevő kivetési összegének felére történt leszállításával még 6-3 millió Kval emelkedik. Az összhiány tehát abban a feltevésben, hogy a jövedelemadó a teljes contingenst, a föld- és házadó reformja pedig az eddigi bevételeket biztosítja, 20 millió Kra tehető. Sőt ha tekintetbe veszem, hogy a contingensek biztosítása végett pótkivetésnek csak akkor van helye, ha a contingentált jövedelem 5°/o-ot meghaladó hiányt mutat, s hogy a pótkivetósek is csak az eredetileg kivetett adó 40°/o-áig terjedhetnek: a minden valószínűség szerint beálló hiány a 20 millió koronát is jóval meg fogja haladni. Nyugodtan állithatom ezek után, hogy állami életünkben ez az első adóreformjavaslat, mely adófelemelést semmiféle burkolt alakban sem rejt magában, s a melynek az a legfőbb czélja, hogy az adóztatás terén mellőztessenek egyrészről a megokolatlan előnyök, másrészről pedig a túlterheltetósek ós ez által adórendszerünk igazságosabb ós egészségesebb alapokra fektettessók. Az általános kereseti adó ós a jövedelemadó contingentálásában kifejeződő az a gondoskodás, hogy az államnak ezekből az adókból származó mai bevétele — az államháztartás egyensúlyának megóvása érdekében — lehetőleg nagyon ne csökkenjen, állami életünk tovább fejlődésének csak garantiája akar lenni; mert tekintve azokat a rendkívül nagy politikai ós gazdasági érdekeket, melyek az államháztartás egyensúlyához ezernyi szállal fűződnek, a pénzügyi egyensúly fentartását oly elsőrendű állami feladatnak kell elismernünk, melyet bármily fontos más czélért feláldozni vagy csak veszélyeztetni is — nem szabad. Képvh. iromány. 1906—1911. ÍCVÖI. kötet: 4