Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról
697. szám. 17 szüntetni javaslom, sőt épen a kisebb adózóknál már átmenetileg is 1908-tól kezdve annak megszüntetését hoztam javaslatba, magának a házosztályadónak tóteleit leszállitandóknak nem tartom és pedig annál kevésbbé, mert ezcsak növelné azt az aránytalanságot, mely ma a mérsékeltebb terhet képviselő házosztályadó és a házbéradó között fennáll. A házbéradónál azt az egyszerűsítést hozom javaslatba, hogy az értéktörlesztési és fentartási költségek fejében előzetesen levonható százalék mellőzésével a házadó százaléka egyenesen a nyers jövedelemre alkalmaztassák. E mód mellett mérséklődik a házadó ma tényleg fizetett százaléka a fővárosban 176 0 /o-ról 17°/o-ra. S mig ma a 15°/o-os általános házbéradó a lakrészek felének bérbeadása esetén a legkisebb községet is m ir sújtotta, addig javaslatom szerint ez a 15% os általános házbéradó csakis azokban a községekben (városokban) alkalmazható, melyeknek lakossága legalább 15.000 lélekből áll; azokban az általános házbóradó alá tartozó városokban (községekben) ellenben, melyeknek lakossága 15.000 leieknél kevesebb, de 1000 leieknél több, 11%-ra mórsókelődik. Ezt a kisebb százalékot alkalmazom a gyógyfürdőkre is általában, valamint általános házbéradó alá nem tartozó helyeken a bórbeadott épületek nyers jövedelmére az eddigi 11 "2% helyett. Végül ezt a kisebb százalékot még két százalókkal mérsékelem az 1000 leieknél nem több lakossal biró községekben s azt az általános intézkedést hozom be, hogy ha valamely adókörzet először vonatik általános házbéradó alá, átmenetileg három évre a 15%-os adótétel helyett a 11%-os alkalmaztassák. • A házadó reformjánál javasolt többi intézkedések a kötelezettségek pontosabb meghatározására s a kezelés lehető egyszerűsítésére vonatkoznak. Ezek a szempontok vezettek a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvény reformjában is, melynél azt a teherkönnyitést nyújtom, hogy a tőkekamat- ós járadókadó kulcsát az eddigi 10° o helyett általában 5°/o-ra mérsékelem. A kereseti adóknál egyrészt kezelési könnyebbség végett külön törvényjavaslatokba foglaltam a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat, másrészt a kereseti adó fizetésére kötelezett többi adózókat. Az eddigi bányaadót pedig megszüntetve, annak alanyait az emiitett két adónem között osztottam meg a nélkül azonban, hogy a bányák eddigi terhét emeltem volna, ellenkezőleg a bányasegódműveknél átalában s a kőszénnél is apasztottam abban az esetben, ha nem nyilvános számadásra kötelezett vállalat folytatja a bányaművelést. Ezt a mérséklést az általános keresetadó kulcsának 5%-ra törtónt leszállítása tette lehetővé, minek következtében a kereseti adónak a bányaadóval végrehajtott egyesítése is önmagától következett be. A külföldi törvényhozások eljárása ugyanezt a felfogást igazolja. Az általános kereseti adó egységes elvek szerint veszi adó alá azokat az ipari, kereskedelmi és egyéb, nem szolgálati viszonyon alapuló haszonhajtó foglalkozásból eredő jövedelmeket, melyek eddig a kereseti adó I. és III. osztálya között oszlottak meg. Erre a tömörítésre s az eddig a kereseti adó I. osztályába tartozó kisebb kereseteknek az átalános kereseti adó alá vonására szükség volt azért, mert a kereseti adónál nyújtott létminimum előnyében a kisebb keresettel biró csak ily módon részesülhet. Különben pedig a jövedelemadónál mindenkinek jövedelme kipuhatolandó lévén, az általános kereseti adó alá eső forrásokból eredő jövedelem, vagyis a mi ezzel egyet jelent: a kereseti adó alapja is ismeretessé válik; ennélfogva még egyes kereseti osztályokra sincs többé tarifaszerű adóztatásnak helye. Adórendszerünk sarkpontja ezentúl a jövedelemadó lenne, a mely a lótKépvh. iromány. 1906—1911. XVIH. kötet. 3
