Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

594. szám. 73 309. §. A kihallgatás után a tanúnak vallomását a jegyzőkönyvből fel kell olvasni és ennek megtörténtót a jegyzőkönybe fel kell venni. A jegyzőkönyvet a tanú megjegyzései alapján ki kell egésziteni és ki kell igazitani. A járásbirósági eljárásban vallomását a tanú aláirja. Ha a tanú az aláírást megtagadja, ezt az ok megjelölésével a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. A kiküldött és a megkeresett biró előtti eljárásban a 251. §. alkalmazandó. 310. §. A tanukat vallomásuk felolvasása, illetőleg aláirása után egyenkint meg kell esketni. Az esküt arra kell letenni, hogy a tanú legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat és csakis az igazat mondotta el és hogy abból mit sem hallgatott el. Az eskü ezekkel a szavakkal kezdődik: »Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre« és ezekkel a szavakkal végződik: »Isten engem úgy segéljen«. A ki azt állítja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett ünnepélyes fogadással erősiti meg vallomását. A fogadás ezekkel a szavakkal kezdődik: »Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom«. A biró a tanúval, a kit a perben ismételten vagy pótlólag hallgatnak ki, a későbbi vallomást ismételt megesketós helyett a már letett esküre való hivatkozással erősittetheti meg. Ez a megerősítés az eskü hatályával bir. 311. §. A tanú az esküt rendszerint élőszóval, a felolvasott esküminta utánmondásával teszi le ós ez alatt jobb kezét szivén tartja. A némák ós a siketnémák, ha irni és olvasni tudnak, az esküt szövegének aláírásával teszik le, a siket tanuk pedig a velők közlött esküszöveget felolvassák. Ha pedig a siketek, a némák és a siketnémák irni és olvasni nem tudnak, előlegesen megesketett tolmács közreműködésével jelbeszóddel esküsznek. 312. §. A tanú megesketósót mellőzni kell: 1. ha kihallgatásakor életének tizennegyedik évét még be nem töltötte, vagy ha értelme fejletlenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalma nincs; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta vagy közölni nem képes; 3. ha a tanú hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerejüleg el volt ítélve, habár büntetését kiállotta; Kép^h. iromány. 1906—1911. XVII. kötet. 10