Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

594. szám. 25 Ha az, a ki mint meghatalmazott lép fel, meghatalmazását nem iga­zolja, a bíróság a hiány pótlására rövid határidőt tűz ki ós e mellett a meg­hatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kívánságára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles. A bíróság a meghatalmazás nélkül fellépett személynek az eljárásban való részvételre bocsátását a költségek és károk iránt nyújtott biztositóktól teheti függővé, melynek módját és mennyiségét a bíróság belátása szerint állapítja meg. A meghatalmazás igazolására kitűzött határidő lejárta, illetőleg az iga­zolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt véghatározat nem hozható. Ha a kitűzött idő alatt a hiányt nem pótolják, vagy az eljárást jóvá nem hagyják, a fél helyett eljárt személy cselekményei hatálytalanok ós ehhez képest a meghatalmazás nélkül indított kereset végzéssel hivatalból vissza­utasítandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a meg nem jelenés következményei alkalma­zandók ós egyúttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellen­félnek okozott költségben elmarasztalandó. A fél a meghatalmazás hiányát nem érvényesítheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóvá­hagyta. 111. §. A bíróság azokat a feleket és meghatalmazottakat, a kiknek nincs ért­hető előadó képességük, a további előadástól eltilthatja, azokat a meghatal­mazottakat pedig, a kik a 95. §. szerint a képviseletre jogosítva nincsenek, vagy a kik zugirászat miatt jogerősen el voltak itólve, az előadástól eltil­tani köteles. Ha ennek következtében a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalást a fél költségére azzal a figyelmeztetéssel kell elhalasztani, hogy a bíróság a felet a tárgyalás ismételt meghiúsítása esetében meg nem jelenőnek fogja tekinteni. Az, a ki a 95. §. 1. vagy 2. pontja alapján mint meghatalmazott fellép, ha a meghatalmazásra jogosító viszony tekintetében valótlan tényt ad elő, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírságban marasztalandó. A marasztaló hatá­rozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Ügyvédekre ez a §. nem alkalmazható. A 96. §. harmadik bekezdésében emiitett személyek e §. alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek. Ötödik fej ezét. Szegénységi jog. 112. §. Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesíthető, kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám. A bíróság azonban az összes körülmények tekintetbe vételével szegény­ségi jogban részesítheti azt a felet is, a ki a perköltséget fedezni nem tudja Képvh. iromány. 1906—1911. XVE. kötet, 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom