Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.
Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
26 594. szám. a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges sérelmet szenvedne, a kiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. A kinek perlekedése már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, szegénységi jogban nem részesithető. Nem részesithető szegénységi jogban az a fél sem, a ki mint engedményes lép fel, kivéve, ha valószinünek mutatkozik, hogy az engedményezés nem csupán a szegénységi jogon való perelhetós végett törtónt. Külföldieknek a szegénységi jogot eltérő nemzetközi megállapodás hiányában csak viszonosság esetében lehet megadni. Az igazságügymmisternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kérni. 113. §. A szegénységi jog megadása következtében a fél: 1. egyelőre fel van mentve a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésétől kezdődőleg az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetése alól; 2. a perköltség fedezéséül nem köteles biztositékot adni; 3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre díjtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki számára (116. §.); 4. egyelőre fel van mentve a birósági kiküldöttek díjainak ós kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól ós ezeket az államkincstár előlegezi. 114. §. A szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtérítésének kötelezettségét nem érinti. 115. §. A szegénységi jog megadása a per bíróságánál írásban vagy szóval kérhető. Ha a fél a perbíróság székhelyén kívül fekvő járásbíróság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja, a mely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbírósághoz teszi át A. kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyító eszközök megnevezésével. A kórelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, a mely a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körülményt, hogy jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg, tanúsítja. Ha a fél a 112. §. második bekezdése alapján kéri a szegénységi jog megadását, a hatósági bizonyítványnak a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítania kell a félnek családi viszonyait a személyek megnevezésével, a kiknek tartásáról gondoskodni köteles és a
