Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-584. Törvényjavaslat az állami és a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjviszonosságának szabályozásáról
84 584. szám. Bizonyára joggal kérdezhető, hogy miért nem hozom javaslatba a nyugdijviszonosságnak a községi és rendesett tanácsú városi alkalmazottakra való kiterjesztését is, holott ezek szintén fontos tényezői a közszolgálatnak, s szintén nagyrészt az állam munkáját végzik. A nyugdijviszonosságnak ez irányban kiterjesztése elvi szempontokba nem ütközik, sőt különösen a községi jegyzők részére egyfelől a törvényhatósági, másfelől az állami szolgálatba való léphetésnek ily módon is megkönnyítése nemcsak a jegyzői kar régi kívánságának kielégitését jelentené, hanem egyúttal a közigazgatási szolgálat érdekében is kivánatos lenne. Ámde annak, hogy a rendezés körébe a községi és körjegyzők is már ezúttal bevonassanak, ez idö szerint még alig leküzdhető gyakorlati nehézségei vannak. Első sorban az, hogy a jegyzők nyugdíjazásának ügye jelenleg nincs ugy szabályozva, hogy a viszonosság velük szemben való kimondásának következményei áttekinthetők lennének, s a szabályozás ez irányban valamely megbízható, szilárd alapra támaszkodhatnék. A jegyzők nyugdíjügyét az 1886 : XXII. t.-cz. 66. §-a értelmében vármegyei szabályrendeletek szabályozzák, de mig a törvényhatósági tisztviselők nyugdíjintézeteire vonatkozó szabályrendeletek az 1886: XXL t.-cz. 88. §-ához képest lehetőleg követik az 1885: XI. t.-cz. alapelveit, addig a jegyzői szabályrendeletek gyakran alapelveik tekintetében is eltérnek egymástól. Ép azért, mert a jegyzők nyugdíjügye jelenleg ily tökéletlenül van megoldva, tervbe vettem annak törvény utján való egységes rendezését, melyre már a községi jegyzők és segédjegyzök illetményeinek szabályozásáról szóló 1904: XI. t.-cz. 11. §-a is utal, s mely valószínűleg egy országos nyugdíjintézet alakításából fog állani. , Ekkor nyilik majd alkalom arra is, hogy az állami és a törvényhatósági szolgálat közt létesített nyugdíj viszonosság megfelelő alakban a jegyzői szolgálattal szemben is megállapittassék. Még kevésbbé lehet ezúttal szó a rendezett tanácsú városi alkalmazottak nyugdijviszonosságának megállapításáról, kiknek nyugdíjigényeiről eddigi törvényeink egyáltalán nem intézkednek. E kirívó hiánynak megszüntetése s a rendezett tanácsú városi alkalmazottak sorsának biztosítása •— egyéb megoldásra váró sarkalatos kérdésekkel kapcsolatban — az uj városi törvény keretében történhetik meg. Ami az állami és a törvényhatósági szolgálat közti nyugdijviszonosság teljes megvalósításának pénzügyi következményeit illeti, ezek természetesen számszerű pontossággal előre meg nem állapithatók. Előreláthatólag az államkincstárra nagyobb teher fog belőle háramlani, mint a törvényhatósági nyugdíjintézetekre, mert a törvényhatósági szolgálatnak az államival való felcserélése gyakoribb, mint ellenkezője. Egyik törvényhatóság szolgálatából a másikéba való átlépések következtében sem fog számottevő teher hárulni a törvényhatósági nyugdíjintézetekre, annyival inkább, mert egyeseknek más törvényhatósághoz való távozása folytán nyereség ép ugy érheti a nyugdíjintézetet, mint megterhelés más törvényhatóságoktól átlépetteknek felvétele folytán
