Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-584. Törvényjavaslat az állami és a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjviszonosságának szabályozásáról

584. szám. 85 Azonban attól sem lehet tartani, hogy a tervezett ujitás az államkincstárra lényegesebb uj teherrel járna, mert az átlépések az előadott okoknál fogva ezentúl sem lehetnek igen gyakoriak, s mert az átlépettek az esetek túlnyomó részében ma is kitöltik az államnál a 10 évi szolgálatot s igy nyugdijuk jelenleg is az államkincstár terhére esik. Semmiesetre sem lehet tehát sző oly súlyos kiadásokról, melyek a szóbanlevö ép oly méltányos, mint a közszolgálat érdekében álló ujitás előnyeivel szemben komolyan figyelembe jöhetnének. A tervezett törvényhozási intézkedést a törvényhatóságok már évek óta sürgetik. 1901. évben Békés vármegye kezdésére a vármegyei törvényhatóságok legnagyobb részben s többen a városiak közül is felirattal fordultak a képviselőházhoz és a belügyi kormányhoz ily irányú törvényjavaslat benyújtása iránt. így a most beterjesztett javaslat régi várakozást elégit ki. A törvényjavaslat egyes szakaszaira még a következőket van szerencsém megjegyezni: !• §• A törvényjavaslat 1. §-a nemcsak arról gondoskodik, hogy a megelőző állami, illetőleg törvényhatósági szolgálat a nyugdíjigény megállapításánál vétessék mindig figyelembe, hanem ugyanezt a végkielégités, az özvegyi ellátás és a nevelési járulék megállapítására is elrendeli. Ezek ugyanis azok az ellátási (részeltetési) nemek, melyek kiszabásánál az illető alkalmazott (férj, atya) szolgálati ideje figyelembe jön. A temetkezési járulék az özvegyet és az árvákat a férj, illetőleg az atya szolgálati idejére való tekintet nélkül illeti (1885 : XI. t.-cz. 53. §.), s igy erről e törvényjavaslatban nem kell intézkedni. A „beszámítható szolgálati" idő kérdésében, vagyis arra nézve, hogy az előzetes állami, illetőleg törvényhatósági alkalmazás mily mértékben vehető számba, természetesen azon szabályok irányadók, melyek alapján a nyugdíjazás történik. Tehát a törvényhatósági szolgálatból állami szolgálatba átlépőknél az 1885: XI. t.-cz., viszont állami szolgálatból törvényhatósági szolgálatba átlépőknél az illető törvényhatóság szabályrendelete lesz e tekintetben irányadó. Más törveuyhatósághoz való átlépés esetén pedig annak a törvényhatóságnak a szabályrendelete lesz e részben is irányadó, melyhez az illető szolgálat czéljából átlépett. Azt a rendelkezést, hogy a nyugdíj megállapításánál — amint ezt az 1885 : XI. t.-cz. 8. §-a is elrendeli -— az 1867. évi július hó 1-je óta eltöltött szolgálati időt kell figyelembe venni, a törvényjavaslatba azért vettem fel, mert több törvényhatóság van, mely a saját alkalmazottainak nyugdíjjogosultsága szempontjából a szolgálati idő beszámítását csak későbbi időponttól fogva (pl. 1878. évtől kezdve) engedi meg. Ugyancsak a törvényhatósági szabályrendeletekre való tekintettel kívánatosnak mutatkozik kifejezetten is megállapítani azt, hogy a törvényhatósági szolgálatban eltöltött idő állami szolgálatba való átlépés esetén mindig polgári időszámítás szerint számítandó, nehogy esetleg törvényhatósági alkalmazottak, akik az államhoz lépnek át, a törvényhatósági szolga-