Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról

68 583. szám amikor egészen nyilvánvaló volt, hogy a bíróság a hatásköri szabályok nyílt. megsértésével avatkozott közigazgatási hatáskörbe. A legtermészetesebb és a hatáskörök kellő védelmének érdekében a leggyakorlatibb megoldás az érdemben hozott birói határozat jogerőre emelkedését jelölni meg a hatásköri vita felvethetésének véghatárául. Éhez képest a javaslat kimondja, hogy a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak már nem lehet helye, és hogy a rendes bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. Az eset hasonlóságánál fogva czélszerünek mutatkozik ezt a közigazgatási bíróság érdemi határozatára nézve is kifejezetten kimondani. Önként értetik, hogy a hatásköri összeütközés felmerültéhez nem. szükséges, hogy mind a két hatóságnak a 7. §. ugyanazon pontjában megjelölt határozata idézze elő az összeütközést. Ehezképest például felmerült az összeütközés akkor is, ha a bíróság érdembe bocsátkozás nélkül csak hatáskörét állapította meg (2. p.) a közigazgatási hatóság ellenben érdemi határozatot hozott. (4. p.) Ezt a magától értetődő dolgot a szövegben külön kifejezni nem volt szükséges. A közigazgatási bíróságról szóló 1896.: XXVI. t.-czikk 131. §-a tüzetesen szabályozza a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült pozitív hatásköri összeütközés elintézésére vonatkozó eljárást. Minthogy ez az eljárás már tüzetesen szabályozva van, s a szabályozás a közigazgatási bíróságról szóló törvény egyéb rendelkezéseivel szorosan összefügg, a gyakorlatban panaszra nem adott okot, és ez eljárás elvei a közigazgatási ügyekben szem előtt tartandó követelményeknek megfelelnek: a javaslat ezeket a szabályokat érintetlenül hagyja és ezt a 7. §. utolsó bekezdésében világosan kijelenti. A jelen javaslat II. fejezete tehát a közigazgatási bíróságra való vonatkozásban csak a közigazgatási bíróság és a rendes bíróság közötti pozitív összeütközés, valamiiit a közigazgatási bíróság és a rendes bíróság, továbbá a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság közötti negatív összeütközés esetére nyer alkalmazást. Ellenben a javaslat többi rendelkezései és különösen az a rendelkezése, hogy a hatásköri összeütközés elintézése a most szervezendő hatásköri bíróság elé tartozik (a 29. §-ban említett kivételt nem tekintve), a közigazgatási bírósággal szemben felmerült minden összeütközési esetre is, tehát a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság közötti pozitív összeütközés esetére is alkalmazást fog nyerni. A 7. §. azt a kérdést is megoldja, hogy mely időpontban merül fel a hatásköri összeütközés. Az összeütközés az 1. és a 2. pont esetében akkor merül föl, amikor az utoljára eljáró hatóság határozata jogerőre emelkedik. A 3. és a 4 pont esetében pedig felmerül az összeütközés már akkor, amikor az utóbb eljáró bíróság vagy közigazgatási hatóság érdemben — ha nem is jogerősen — határozott, illetőleg a közigazgatási bíróság határozatát meghozta.