Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról

583. szám. 67 és — főleg a bírói eljárásban — sok költségbe is kerülhet. Helyesebb tehát ily esetben a vitás hatásköri kérdést a hatásköri bírósággal nyomban eldöntetni, amely döntés esetleg az ügy érdemében való hosszadalmas és költséges eljárást feleslegessé teszi. . , E pont értelmében tehát már az alsó fokú bíróság fogja fel térj esz-: teni az ügyet a hatásköri bírósághoz, ha olyan ügyben hozott érdemi határozatot, amelyben a közigazgatási bíróság is érdemben határozott. De mivel nincs kizárva, hogy csak a rendes bíróság határozatának jogerőre emelkedése után tűnik ki az, hogy ugyanabban az ügyben már a közigazgatási bíróságnak is van érdemi határozata: szükséges volt a 3. pontban azt is kifejezni, hogy a hatásköri összeütközés elintézését ily esetben a rendes bírósági határozat jogerőre emelkedése sem akadályozza. Ezt nem tekinthetjük aggályosnak, mert a közigazgatási bíróság is birói hatóság és nincs ok arra, hogy a rendes bíróságnak a közigazgatási bíróság fölött túlsúlyt biztosítsunk. A közigazgatási bíróság határozatának jogerejét £ pontban azért nem volt szükséges külön kiemelni, mert a közigazgatási bíróság végső fokban határoz, határozata tehát mindig jogerős. A 4. pont a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült oly pozitív hatásköri összeütközésről szól, amelyet a bíróság vagy a közigazgatási hatóság érdemi határozata idézett elő. Az összeütközést megállapítja a két hatóság érdemi határozata már akkor is, ha nem emelkedett jogerőre. A már fentebb előadott oknál fogva itt sem czélszerü az érdemi határozat jogerejét bevárni, és az ezzel felmerülő sok munkának és költségnek kárbavesztét koczkáztatni. . A hatásköri összeütközésnek elintézését az, hogy a közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedett, nem zárja ki, amit a 4. pont szövege világosan kifejez. Ellenben a birói határozat, t. i. a birói érdemi határozat jogerőre emelkedése a közigazgatási hatósággal szemben hatásköri Összeütközés felmerültét már kizárja. Ha a bíróság az ügyet már érdemben eldöntötte és ez a birói határozat jogerőre emelkedett, a res judicata érinthetetlensége oly nagy igazságszolgáltatási követelmény, hogy azt már nem szabad többé megbolygatni azon a czimen sem, hogy az ügy tulaj donképen nem birói, hanem közigazgatási hatáskörbe tartozik. A régebbi porosz jog még a jogerőre emelkedett birói Ítélet után is megengedte a hatásköri összeütközés provokálhatását; a mi ministertanácsi gyakorlatunk is hatályon kivüi helyez néha jogerős birói ítéletet, ha azt közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyben hozták. Kiindul ez a felfogás abból az álláspontból, hogy a bíróság csakugyan illetéktelenül avatkozott a közigazgatási jogkörbe és igy az állam közjogát sértette meg. Politikai tekintetek és a franczia jog befolyása, mely már a semmitőszék előtt megfordult ügyben, sőt a felebbviteli fórumon is . csak korlátozva engedi még a hatásköri összeütközési vitának, a _ felvetését, arra indították Poroszországot, hogy már 1847-ben elhagyta régi álláspontját. Az ausztriai törvény szerint sem lehet a, birói Ítélet jogerőre emelkedése után a hatásköri kérdést felvetni. Nálunk a ministertanács is igen ritkán helyezte hatályon kivül a jogerős birói ítéletet, csak olyan esetekben, 9*