Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról
583. szám. 61 nevezendő ki. A bajor hatásköri biróság 11 tagja közül az elnököt és 5 tagot a legfőbb törvényszék vagy fötörvényszék biráiból, 5-öt pedig a közigazgatási törvényszék biráiból nevez ki a király. Württembergben a biróság elnökből és 6 tagból áll, akik közül 4 a fötörvényszék tagja, a többi magasabb közigazgatási tisztviselő vagy ilyen állást viselt egyén. Szászországban a biróság 11 tagja közül 6-ot a fötörvényszék biráiból, á többit a felsőbb közigazgatási hivatalnokokból kell kinevezni. Badenben a biróságnak 13 tagja van, akik közül 8 a fötörvényszék birája, 5 pedig íelsöbb közigazgatási hivatalnok vagy közigazgatási biró. Ezekben az országokban tehát mindenütt a birói elem a túlnyomó. Sőt ott is, ahol a tagok egy részére a magasabb közigazgatási hivatalra való képesítés van megszabva, tényleg inkább a közigazgatási biróság tagjait nevezik ki. Ausztriában az 1867. évi deczember 21-én kelt törvény a hatásköri összeütközések eldöntését a Reichsgericht hatáskörébe utalja. A Reichsgericht azonban tulajdonképpen nem áll az osztrák rendes bíróságok élén, hanem inkább közigazgatási biróság az, az alkotmányszerüen biztositott politikai jogok számára. A Reichsgericht a császár által kinevezett elnökből és alelnökből, továbbá 12 tagból és 4 póttagból áll, akiket a császár felében az urak házának, felében a képviselőháznak javaslatára életfogytig nevez ki. Ha a Reichsgericht és a közigazgatási biróság között merül fel hatásköri összeütközés, azt az 1875. évi október 22-iki törvény értelmében e két biróságnak az illető elnök által esetröl-esetre kijelölt négy-négy tagjából alakult tanács dönti el, amelyben a legfőbb biróság elnöke elnököl. Az 1872. évi május 24-iki franczia törvény alapján felállított hatásköri biróság az igazságügyminister elnöklete alatt az államtanács által saját tagjai közül választott három államtanácsosból, a semmitöszék által saját tagjaiból választott három tagból, továbbá az ezek által választott kőt bíróból és helyettesből áll. Az alelnököt saját kebelükből titkos szavazással választják. Az elnöki tennivalót rendszerint az alelnök végzi, ugy, hogy az ügyek tényleges elintézésébe az igazságügyminister nem foly be. A belga alkotmány 106. czikke szerint a birói és közigazgatási hatóság között támadt hatásköri összeütközési ügyekben a semmitöszék a törvényben meghatározott eljárás szerint határoz. A legtöbb állam súlyt helyez tehát arra, hogy a hatásköri összeütközések bíróságát az Ítélkezés függetlenségének, pártatlanságának és teljes szabadságának megóvása végett bírói elemekből szervezze. Erre az álláspontra helyezkedik ez a javaslat is, midőn a hatásköri bíróságot tisztán birói elemekből alkotja meg és abból a közigazgatási hivatalnoki elemet kizárja. A közigazgatási hivatalnoki elemek bevonása mellett a közigazgatási szakismeret és a közigazgatási érzék szempontjából lehetne ugyan szót emelni; a javaslat azonban ezt az elemet azért mellőzi, mert a döntő súlyt a függetlenség és a pártatlanság intézményes biztositékára helyezi és mert a közigazgatási biróság közreműködésében is biztosítva látja a közigazgatási szakértelmet. Annál a rendszernél, mely szerint elnökét a biróság maga választja, a biróság tekintélyének érdekében czélszerübbnek véli a javaslat annak
