Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
44 582. szám. lesz, a panasz Rendszerint felfüggesztő hatályt fog gyakorolni a végrehajtásra. Feltehető ugyanis, hogy a törvényhatóság első tisztviselője, ki az ügyviteli szabályok értelmében az ügydarabokat rendesen még az iktatás megtörténte előtt áttekinti, rendszerint már ez alkalommal tudomást szerez a sérelemről, s nyomban megteszi a kötelességében álló intézkedéseket. Ez esetben pedig a panasz emelése kérdésében határozatra hivatott bizottsági közgyűlés — még ha a 7. §-ban emiitett határidőknek maximális hosszát veszszük is a számítás alapjául — olyan időpontban fog összeülni, hogy a panaszt felfüggesztő hatálylyal határozhatja el. A panasz benyújtására pedig még további 15 nap áll rendelkezésre, anélkül, hogy az elvesztené felfüggesztő hatályát. Továbbá ugyancsak a 7. §. esetében a törvényhatóság első tisztviselője, ha szükségesnek látja, élhet azzal a jogával is, hogy a közgyűlést már a jelentése elküldésével egyidejűleg összehívja, s igy még inkább biztosithatja a panasznak a végrehajtást felfüggesztő hatálylyal való emelését. Ezenfelül talán arra is lehet számítani, hogy nagyobb jelentőségű esetekben s különösen oly időben, midőn a viszonyoknál fogva a bizottsági tagok fokozott érdeklődéssel viseltetnek a törvényhatósági élet eseményei iránt, a fontosabb kormányrendeletek és határozatok leérkezése és beiktatása a hivatali köteléken kivül álló körök számára sem marad sokáig titokban. A bizottsági tagok ilyen időben bizonyára maguk is gondoskodni fognak, hogy a kellő tájékozódást megszerezzék. Ez anyival inkább lehetséges, mert az ügyviteli szabályok az iktatónak kötelességévé teszik, hogy az érdeklődő feleknek a tudakolt beadványok érkeztéről értesítéssel szolgáljon. A bizottsági tagok felerésze panaszának a törvényjavaslat azon esetben ad a végrehajtást felfüggesztő hatályt, ha az a közgyűlés, melytől ezen felerész panaszjogának gyakorlása a 10. §. értelmében feltételezve van, felfüggesztő hatálylyal támadhatta volna meg az illető rendeletet, határozatot vagy intézkedést. Vagyis ha az említett közgyűlés napja a kérdéses rendelet vagy határozat beiktatását, vagy az intézkedés megtételét követő 15 napon belüli időre esett. Ezen intézkedés a legjobban egyezik meg a felerész panaszjogának jellegével. A szóbanlevő panasznak czélja ugyanis: a bizottsági tagok felének módot nyújtani arra, hogy a törvényhatóság helyett eljárjon. így tehát természetes, hogy panasza ugyanazon hatálylyal bir, mint birt volna az, melyet helyettesíteni hivatott. De a czélszerüségi szempont is azt kívánja, hogy a bizottsági tagok fele által felfüggesztő hatálylyal benyújtható panasz 15 napos határideje ne a sérelmes rendelet vagy határozat beiktatásától, illetőleg a sérelmes intézkedés megtételétől, hanem attól a naptól kezdve számittassék, amelyen a benyújtására jogositottak panaszjoga feléled. Enélkül alig volna reá eset, hogy ez a panasz felfüggesztő hatálylyal bírjon. Már fentebb kifejeztem azt az aggályomat, hogy 15 nap alatt nehéz lesz a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjainak felét a panasz benyújtása végett összetoborzani. Ha pedig felfüggesztő hatálylyal csak a sérelmes intézkedéstől számított 15 nap alatt benyújtott panasz bírna, agy a bizottsági tagoknak még rövidebb idő állana rendelkezésökre avégbői, hogy szervezkedjenek, a panaszt megfogalmazzák, aláírják és benyújtsák. Ha mindjárt első nap szereznek is tudomást a sérelmes rendelet stb. beiktatásáról, addig, mig a bizottsági tagok egyhatoda összeverődik, közgyűlés összehívását kéri, s a közgyűlés összeül, mindenesetre több nap fog elmúlni. Hasonlóan több nap — a legjobb esetben is 8 nap — fog elmúlni, ha a törvényhatóság első tisztviselője indítja meg a 7. §. alapján az eljárást, ugy, hogy az a közgyűlés, amely után a bizottsági tagok felének szerepe kezdődik, s szervezkedésük tulajdonkép megindul, már többnyire az első 15 napi határidő legvégére fog esni. E törvényjavaslat a közigazgatás törvényszerűségét akarja biztosítani. Emellett azonban gondosan őrködik azon is, hogy a közigazgatás hatályos és gyors legyen. A magyar állameszme csak ugy biztosítható, ha e két czél vezet minden alkotásunknál.
