Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
582. szám. 37 • '-: ._ Az emiitett esetekben e csoport panaszjogának ugyanaz a hivalása s ezért ugyanannyi a jogosultsága is, mint a törvényhatósági bizottság panaszjogának, melyet pótol, l ' , A panasz benyújtására vonatkozó jogosultságnak szélesebb körre, igy pl. mindén egyes bizottsági tagra vagy épen a törvényhatóság bármely lakosára való kiterjesztését nem tartottam javaslatba hozhatónak, mert ez a kormányzati működésnek túlságos megbénításához vezethetne. Feleslegesnek is tartom a panaszjognak a törvényjavaslatban tervbe vett mértékűnél is nagyobb kiterjesztését, mert alig feltételezhető, hogy a törvényhatósági jogkörnek valódi és komoly sérelme legyen az, melyet sem a közgyűlés, sem a bizottsági tagok felerésze nem akar a, bíróság elé vinni. S attól nem lehet tartani, hogy országos fontosságú jogokat a kormány megsérthessen a nélkül, hogy ezzel a törvényhatóság jogait is megsértse, s a nélkül, hogy ez a bíróság elé vihesse az ügyét, mert a törvényhatóság és közegei hajtják végre a törvényeket. A törvényjavaslat — mint a következő §-okból ki fog tűnni — az e §. értelmében panaszjoggal felruházandó tényezők jogait különben is oly hatályosan szervezi, s biztositékszerü intézkedésekkel ugy körülbástyázza, hogy nézetem szerint az elérendő czélt a panaszjognak még nagyobb kiterjesztése nélkül is kellőleg biztosítja. : ., j\ • • •- . ' Á 6. §-lwz. •:• ' ' Ez a §. a törvényhatósági bizottság közgyűlését megillető panaszjog határait igen tágan állapítja meg". ...... . 0 A panaszjog gyakorlásának időhatáraként a sérelmes rendeletnek, határozatnak , a törvényhatóságnál való beiktatását, vagy a sérelmes intézkedés megtételét követő 6 hónapot állapit meg. ... A 6 hónapi időn belül a bizottság egyedül önmaga zárhatja el a panasz útját azzal, ha az illető , rendelet, határozat vagy . intézkedés tárgyában érdemleges határozatot hoz, anélkül, hogy ellene panaszt emelne. • " Érdemleges határozatnak tekintjük azt, melylycl a törvényhatósági bizottság az . illető tárgyat a maga részéiől végleg elintézi, tehát a rendeletet, határozatot vagy intézkedést tudomásul veszi, vagy — ha szükséges — végrehajtása iránt intézkedik'. A törvényhatósági bizottság önmagával jutna ellentétbe, ha még ennek megtörténte után is panaszszal élne az illető ügyben. A határidő a törvényhatóságra mindig az illető rendelet vagy határozat beiktatásától, s nem kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számit. Ez a számítás azért látszik előnyösebhnek, mert a hivatalos ügymenet szerint minden ügydarab iktatás alá kerül, s igy a beiktatás mindig pontosan megállapítható mozzanat, mely a határidő számításának szilárd alapjául szolgálhat. A kihirdetés vagy kézbesítés időpontja ellenben épen az e törvény rendelkezései alá tartozó esetekben kevésbbé alkalmas arra, hogy az időszámítás kiinduló pontjául fogadjuk el. Nevezetesen általános rendeleteknél s más olyan közérdekű ügyekben, melyekben érdekelt magánfelek nincsenek érintve, kézbesítésnek nincsen helye, a kihirdetés pedig bizonyos körülmények között (igy pl. a közgyűlések hosszú szünetelése esetében) el is maradhat. ..... A rendelet vagy határozat beiktatása mellett külön emliti a törvényjavaslat az „intézkedés megtételét" ; mert nincs kizárva, hogy: a jogsérelmet magában foglaló icndelet vagy határozat nem intéztelik a törvényhatósághoz s igy nem kerülhet iktatás, alá,, vagy . hogy az csupán szóbeli utasítás alakjában jut kifejezésre. Ilyen esetben tehát csak az intézkedés tényleges megtétele szolgálhat a haláridő számításának kezdőpontjául.. Egyébként a törvényhatóság panaszjoga minden korlátozás nélkül gyakorolható,
