Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
38 582. szám. Bárminő alakban jut tehát valamely sérelem a törvényhatósági bizottság tudomására, nyitva van számára a panasz útja. Nem lesz gátja a panaszemelésnek az sem, hogy az illető rendelet, határozat vagy intézkedés végrehajtatott. A végrehajtott, de még érvényben levő intézkedés megsemmisítése, s a jogtalan határozat által okozott károk orvoslása, amelyre a bíróság megsemmisítő ítélete esetleg módot nyújthat, az ilyen késői panasznak is nagy becset kölcsönözhet. Sőt a biróság döntése erkölcsi jelentőségénél és a jövőre való kihalásánál fogva akkor is értékes lehet a törvényhatóságra nézve, ha mái' sem az okozott károk tényleges orvoslására, sem kártérítésre nem lehet számítani. A 7. §-hoz. A panasz emelésére vonatkozó közgyűlési határozat hozatala általában véve nincs semminő különleges eljárástól feltételezve. Az ily határozat kezdeményezésének módja és hozatalának alakszerűségei tekintetében ugyanazok a szabályok irányadók, melyeket a közgyűlés ügyrendje egyéb határozatokra nézve megállapít. A körülményekhez képest nemcsak a tárgysorozatba felvett, vagy a törvényhatóság első tisztviselője által tárgysorozaton kivül előterjesztett ügyekben hozható ily határozat, hanem önálló indítvány vagy interpelláció folytán is. A panaszemelésnek az a módja tehát, melyet a 7. §. szabályoz, csak egyik különleges alakja a panaszjog érvényesítésének. Ez a §. azt akarja biztosítani, hogy a sérelem orvoslására irányuló eljárás lehetőleg nyomban kövesse a sérelem megtörténtét és gyors lefolyású legyen. Ez egyfelől a védelem hatályossága szempontjából kívánatos, mert ha a panasz emelésére hosszú határidőt szab is a törvényjavaslat 6. §-a; a panaszt azzal a hatálylyal, hogy a végrehajtást felfüggeszsze, a dolog természeténél fogva nem lehet ezen az egész határidőn át felruházni, ugy hogy a későn emelt panaszszal a jogsérelem végrehajtását nem Jehet megakadályozni. Másfelől a kormányzat érdeke is megköveteli, hogy az a bizonytalanság, melyet a panaszjog érvényesítésének lehetősége magában rejt, túlságosan soká ne lebegjen a kormányzat tényei felett. Ezért a törvényhatóság első tisztviselőjét, illetőleg helyettesét, ki állásánál fogva egyfelől a törvényhatóság érdekeinek az egyéni hatóságok között leghivatottabb képviselője, másfelől első sorban szerez tudomást a törvényhatósághoz érkező mindennemű intézvényekről, arra akarja kötelezni ez a §., hogy ha olyan rendeletről, határozatról vagy intézkedésről szerez tudomást, mely ellen a törvényjavaslat értelmében a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye, 24 óra alatt tegyen jelentést a főispánnak (főpolgármesternek), mint a kormány helyi képviselőjének. Lehet, hogy az utóbbi nyomban orvosolja a sérelmet. Ezt nevezetesen akkor teheti, ha saját rendeletéről, határozatáról vagy intézkedéséről, vagy más olyan kormányközeg fényéről van szó, akinek sérelmes eljárását helyrehozni magát jogosítva érzi; mint pl. ha olyan intézkedésről van szó, amely a főispánnak az 1886 : XXI. t.-cz. 64. §-a alapján kiadott utasítása következtében történt. Ha azonban a sérelem orvoslása a főispán hatáskörét meghaladja, vagy ha a panaszolt eljárásban ő nem lát oly sérelmet, melyet jóvá kell tenni, ujabb 24 óra, tehát ismét a legrövidebb határidő alatt az illető ministerhez tesz előterjesztést; most az utóbbinak nyújtva módot, hogy a sérelmesnek talált rendeletet, határozatot vagy intézkedést visszavonja, vagy a kérelemhez képest módosítsa. Mindez intézkedésekkel azt akarja lehetővé tenni a törvényjavaslat, hogy a jogvédelem a végső percig bírói eljárás nélkül is orvoslást nyerhessen. A ministernek ismét rövid határidőn belül, vagyis a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese jelentésének elküldésétől számított 6 nap alatt kell értesítenie a törvényhatóságot a sérelem orvoslásáról. Ha ezt nem teszi, akkor a törvényhatóság első tisztviselője nyomban intézkedik, hogy a panasz emelése kérdésében
