Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
A, törvényhatósági önkormányzat'körébe tartozó ügyekbén', épen helyén van az. ily általánosító megjelölés, mert—mint már '"említettem — jelenlegi törvény eí nkllen a" törvényhatóságnak a kormányhoz való viszonya nines.,szabato,san és rós^leteserikörülirvá,* s igy ha csak azokat a törvényhelyeket tartanok szem előtt, melyekben á löryény-. hatóságnak egy-egy világosan kifejezett joga van megállapítva, s csak ezekre.épitenök fel a birói védelem rendszerét, igen sok ,rés maradna, fenn, melyen, át a ; végr.ehajtó "hatalom; behatolhatna, anélkül, hogy a "törvényhatóság orvoslást találhatná ellene. . . . A. törvényjavaslat szóbanlevő §-a a minis térnek (kormánynak), s., a.. - minister? (kormány) Mrmery közegének, rendelete, határozata, vagy intézkedése ellen--engedj meg a közigazgatási biróság előtti, eljárást. -,.,... - ,.,'. ,.• .. . , .,.. Felmerült az a gondolat, hogy á végrehajtó hatalom törvényben nem-rend^,. szeresitett r de valamely kormány által -esetleg tényleg alkalmazott közegének, mint pl. a teljhatalommal felruházott királyi biztosnak eljárása ellen is., expressis verbis-meg-; adassék a panaszjog, ... .. - ,. , . , E gondolat megvalósításától .azonban, elállottam. ... - - Szükségtelen az üyéri intézkedés, mert. ha a végrehajtó hatalomnak, égy törvényben nem rendszeresített közege, akarná a .törvényben, rendszeresített közegek hatáskörét, vagy bárminő törvénytelen hatáskört gyakorolni:, bízvást.feltehetjük,,hogy i az intézkedései ellen előterjesztett.panaszt a közigazgatási' biróság nem fogja, vissza-, utasítani. A közigazgatási biróság állandó jogfelfogása ugyanis az, hogy., a- biróság hatáskörére nézve nem az a döntő,, hogy a panaszszal megtámadott határozat „vagy intézkedés mely hatóságtól szármázik, hanem az, hogy mi.a.határozatnak vagy, intéz; kedésnek a tárgya. A biróság megállapítja, hatáskörét akkor is, ha a-törvény által a. bírósághoz utalt ügyben nem illetékes hatóság járt el. S ez a jogfelfogás nézetem szerint az egyedül helyes, mert különben valamely illetéktelen, hatóság-.beavatkozása' az ügyet a bíróság,'t'öryényadta jogköréből bármikor elvonhatná s a jogvédelmet, egyenesen "lehetetlenné tehetné. .,......'• ,..'.'.... í? ez a jogfelfogás meg fog attól óvni, hogy a törvényben nem rendszeresi-.. tett közegek a törvényes közegek helyébe lépve, a.bíróságot jogkörétől megfoszthassák.., . De; véleményem sffeíinj; aggályos is lenne a törvényben nem. rendszeresített, közegek kifejezett felemlitese," mert ez mintegy szentesíteni látszanék az ily közegek, alkalmazását. , ......... • ..... .- ..... v„1 •...-•.. - --, Hivatkozás történhetnék majdan. arra % hogy a törvényhozás is, elismerje joges-.. ságát annak, hogy a végrehajtó hatalom a törvénybén ismeretlen közegek., által,; is, gyakorolhatja törvényes jogait, különben nem adott volna az ily közegek intézkedései ellen panaszjogot. _« * ~ ;.- \ A közigazgatási biróság mindenütt csak az állani törvényes közegeinél^, töjvénybo ütköző cselekedetei ellen való védelem özéljából. állíttatott fel. Törvénytelen közegek r túlkapásaira a törvény előre nem gondolhat, hisz azok megközelítőleg .sem sorolhatók fel. ' Különben ma a közigazgatási bíróság törvényeinket. helyesen akként- magyarázza, hogy téljhatalníu királyi biztosi intézményt érvényben levő közjogunk .nem; ismer. Ezen joggyakorlat biztosíték a királyi biztos ellen, s kár volna; a iírályi Jbíz- , tosnak a törvényben való említése által a kérdésbe uj momentumot vegyitehi, amely talán megzavarhatná a ma uralkodó jogfelfogás folytonosságát. . ". ' .."..,.. Mindazon tényeknek," melyek ellen birói orvoslás kereshető, közös, ismérveként a, törvényjavaslat 1 szóbanlevő §-a azt állapítja meg, hogy az illető rendelet, határozat vagy intézkedés a „törvényhatóságra sérelmes" legyen. . , Ezzel azt akarja á" törvényjavaslat kizárni, , hogy . a törvényhatóság, .más, törvényhatóságok ügyeiben panaszt, emelhessen. Vagyis abból az alapeszméből indul ki, mely a közigazgatási bíróságról szóló törvényben is kifejezésre jut, .hogy t. i. a , panaszjoggal csak az „érdekeltek" élhetnek, akikét a sérelmes intézkedés érint.... A panasz emelése olyan terhes következményekkel jár .a-közigázgatásra és. a,, fülekre nézve, hogy helyesen csak annak engedhető meg,' akire a. kérdéses intéz-.-, kedés sérelmes. - " : ' "' . .
