Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
34 582. szám. Természetes, hogy az 5. §. b) pontjában jogosított bizottsági tagok panaszjoga is csak azon törvényhatóság sérelmeire terjed ki, amelynek az illetők bizottsági tagjai. „ Sérelmesének tekintendő az illető törvényhatóság jogjait sértő minden intézkedés, tehát pl. minden rendelet, mely a törvényhatóságtól vagy valamelyik közegétől törvénytelen intézkedést kivan, tekintet nélkül arra, vajon a kivánt intézkedés a törvényhatóságnak, mint olyannak érdekeit is sérti-e? A törvényjavaslat a jogsérelmeket, melyek ellen birói segély vehető igénybe, három csoportra tagolva osztályozza. Nevezetesen helyt ad a közigazgatási biróság előtti eljárásnak a törvényhatóságra sérelmes rendelet, határozat vagy intézkedés ellen: 1. azon az alapon, hogy az a törvényhatóságnak, a törvényhatóság szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti; 2. azon az alapon, hogy azzal a minister (kormány), vagy a ministernek (kormánynak) közege a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, vagy 3. azzal törvényt vagy más törvényes szabályt sért. A birói eljárásra jogcimet szolgáltató sérelmeknek ez a részletezése talán feleslegesnek tűnhetik fel, annyival inkább, mert „a törvények vagy más törvényes szabályok megsértése" tulajdonkép a törvényhatóságot fenyegető minden sérelmet felölel, s igy a 3. pontban szigorúan véve az előbbi kettő is benfoglaltatik. A törvényjavaslatot a részletes körülírásban az vezeti, hogy azt a területet", melynek védelmét czélul tűzte ki, minél jobban körülzárja, s amennyire lehet, ne hagyjon biztosítatlan pontokat, melyeket a támadás arra használhat fel, hogy rajtuk át a visszaszorítás veszélye nélkül nyomuljon a törvényhatóság számára fentartott jogkörbe. így különösén is biztosítékot akar nyújtani az ellen, hogy a kormányhatalom ne gyakoroljon oly jogokat, melyek a törvényhalóság hatáskörébe tartoznak, továbbá az ellen, hogy őt megillető jogokat se gyakorolhasson törvényellenesen, azaz olyan szervek vagy közegek utján, melyeket a törvény nem ismer el illetékeseknek a kormányakarat közvetítésére, vagy más meg nem engedett alakban, pl. közvetlenül, midőn pedig a törvény a törvényhatóságnak vagy valamely szervének közreműködését irja elő. A jogsérelmek részletezését azért is czélszerünek tartottam, mert ez a panasz szabatos megfogalmazásánál támpontul, s a védett jogok.természetére nézve felvilágosításul szolgálhat. A 2. §-hoe. A 2. §. ép ugy, mint a következő 3. §. nem kiegészíteni vagy betetőzni kívánja az 1. §-ban foglalt általános kijelentést, sem tüzetesen kifejteni ennek tartalmát, hanem csak példaként, mintegy az 1. §-ban tett kijelentés irányának megvilágításául sorol fel néhány kiváló esetet azok közül, melyekben a törvényhatóság egyes sarkalatos, világos szavakkal a törvénybe iktatott jogainak megsértése miatt lesz a közigazgatási biróság előtt eljárásnak helye. A 2, §. egyébként maga sem marad a szigora taxatio keretében, mert az a) pontjában alapul vett törvényhely általában szól olyan esetekről, midőn a minister (kormány), habár ehhez nines joga, a törvényhatóság határozatát megsemmisíti vagy a törvényhatóság helyett maga határoz. így már ezen pontnál fogva is a legkülönbözőbb természetű ügyeknek egész csoportja menne át — az 1. §. elvi kijelentése nélkül is — a közigazgatási biróság hatáskörébe. Mig az a) pont a törvényhatóság határozatainak általános védelmét domborítja ki a kormány jogtalan beavatkozása ellen, addig a b) és ej pontok két olyan különös jogosítványnak védelmét emelik ki, melyek mindegyike alapvető fontosságú alkatrésze az önkormányzati jogkörnek. Ezek : a szabályrendeletek alkotására vonatkozó jog, továbbá a törvényhatóságnak az a joga, hogy a törvényeket és a kormánynak hozzá