Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

586. szám. 269 törlési oknak fogalmát, félreértések kikerülése czéljáből meg kellett állapítani, hogy e törlési ok miből áll. Minthogy a törlési okok közt a XVII. czikkben első helyen á korábbi védjegyhez váló hasonlóság szerepel és igy erről az esetről külön gondoskodott a szerződés, ennélfogva a korábbi használat alatt csak azt az esetet érthette, a midőn valaki egy más által belajstromozott védjegyet belajstromozatlanul hasonló áruhemre már korábban olyképen használt, hogy ez az árujegy, mint Vállalata áruinak ismertető jele az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a megtámadott és megtévesztésre alkalmas védjegy belajstromoztatott. Nyilvánvaló az is, hogy a törlési kereset megindításának ez alapon helye nem lehet, ha a védjegy a panaszos beleegyezésével lajstromoztatott be.vagy ha a megtámadott igazolja, hogy az illető védjegyet belajstromozatlanul époly régen vagy régebben használta, mint a törlést kérő fél. Minthogy pedig az 1895. évi XLI. t.-cz., illetve az osztrák védjegynovella épen ilyen értelemben határozza meg a korábbi használatot — a nélkül, hogy e törvények további fentartása bármily irányban is leköttetett volna — a XVII. czikkhez tartozó zárjegyzőkönyvi határozmány negyedik bekezdésében magyarázólag megállapittatott, hogy a két szerződő fél a korábbi használatot mint védj egy törlési okot az idézett törvények értelmében fogja fel. A szóban levő zárjegyzökönyvi rész következő bekezdése az udvari szállitók czimerhasználati jogának kérdését kívánja rendezni. A magyar czimer használatáról szóló 1883. évi XVIII. törvényczikk 1. §-a értelmében a magyar czimer árukon és czimtáblákon csak külön engedélylyel használható. Ugyané törvényczikk 6. §-a azonban feljogosítja egyfelől az egyedárusági czikkeket árulókat a czimernek az egyedáruságra vonatkozó czimtáblákon való használatára, másfelől pedig megállapítja, hogy a czimert hasonlőlag használhatják azok is, kik a magyar kir. udvari szállítói czimet a fennálló szabályszerű eljárás mellett eddig megnyerték vagy ezentúl megnyerni fogják. Ezzel kapcsolatban az 1890. évi II. törvényczikkbe foglalt védjegytörvény 4. §-a azt rendeli, hogy oly védjegyek, a melyeken a magyar állami czimer képezi a védjegy alkatrészét, csak akkor lajstromozhatók be, ha a fennálló törvények vagy szabályok értelmében az azok használata tekintetében megkívánt engedély előzetesen igazoltatik. Minthogy pedig udvari szállítói czim mindig csak mint „császári és királyi udvari szállító" együttesen adományoztatik, az 1883. évi XVIII. törvényczikk idézett 6. §-a alapján a cs. és kir. udvari szállitók a magyar czimert akadálytalanul használták. Igaz, hogy az idézett törvényszakasz szószerinti magyarázata szerint az udvari szállitók a czimert csak czimtábláikon használhatták volna, de a védjegytörvény fentebb szintén idézett határozmánya alapján a védjegyhatőságok állandóan azt a gyakorlatot követték az udvari szállitók védjegyeinek elbírálásánál, hogy a védjegyekben való czimerhasználatot az 1883, évi XVIII, törvényczikk 6, §-a alapján igazoltnak tekintették. Minthogy pedig a védjegy az árun is használható, ekként az udvari szállitók áruikon is akadálytalanul használhatták a magyar czimert. Minthogy ez alapon az a gyakorlat kezdett kifejlődni, hogy az osztrák honosságú udvari szállitók ausztriai származású árukat csupán a magyar czimerrel