Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

268 586. szám. államban tisztességtelennek tekint, a másik államban a tisztességbe ütközőnek ne tekintessék. Eltérés e részben legfeljebb részletkérdésekben, a tényálladékok körülirásában, egyes tények szigorúbb vagy enyhébb megítélésében lehetséges. Ilyen eltérésnek azonban a szóban levő zárjegyzőkönyvi határozmány, a mely csak „lényegileg egybehangzó elvekről" szól, egyáltalán nem állja útját. Ezek szerint tehát a tisztességtelen verseny elleni védekezés terén a viszonosság és a szerződés XVII. czikkében kikötött egyenlő elbánás immár feltétlenül biztosítottnak tekinthető. A második bekezdés esetleges félreértések kikerülése czéljáből azt a tulajdonképen önként értetődő szabályt mondja ki, hogy a magyar, illetve osztrák állampolgárok árujegyei akkor is a XVII. czikkben a magyar, illetve az osztrák állampolgárok védjegyeire nézve megállapított szabályok alá esnek, ha az illető vállalat, a melyhez az árujegy tartozik, nem Magyarországon vagy Ausztriában, hanem valamely konzuli bíráskodásnak alávetett területen fekszik. Természetes ugyanis, hogy külkereskedelmünk érdekei azt kívánják, hogy a keleten megtelepült kereskedőink és iparosaink árujegyeik tekintetében a hazai jog minden előnyét élvezzék és ne fosztassanak meg a XVII. czikkben biztositott és annak indokolásában tüzetesen ismertetett azon előnyöktől, a melyeket belföldön megtelepült iparosaink élveznek. A harmadik bekezdés az ipari tulajdonjogi Unió államainak gyakorlatában is elismert azt az elvet fejezi ki a mustraoltalomra nézve, hogy jóllehet a két állam törvényhozása e téren egymástól teljesen független és, tehát a mustrák és minták letételének módját egymástól teljesen eltérően szabályozhatja is, mégis oly esetekben, a midőn arról van szó, hogy az egyik államban letett mustra vagy minta a másik állam illetékes hatóságával közöltetik, e hatóság nem követelheti a mustrának vagy mintának más alakban való megküldését, mint a minő a mustra vagy minta saját hazájában kötelező. így például, ha a magyar hatóság a saját szabályai értelmében megelégszik avval, hogy valamely dombormű mintája fényképészeti sokszorosítás alakjában tétessék le, e szabály értelmében az osztrák hatóság nem fogja követelhetni, hogy oda gypszminta küldessék be. Ez a határozmány azonban szorosan magyarázandó és csak a leteendő mustra vagy minta kiállításának alakjára vonatkozhatik, ellenben semmi esetre sem vonatkozhatik arra, hogy valamely mustrában vagy mintában meg vannak-e azok a kellékek, a melyektől függ, vájjon az a hazai törvény szerint oltalomban részesithető-e ? Ezek szerint e határozmány pusztán kezelési könnyítést kíván biztosítani, ellenben a mustra- és mintaoltalom anyagi tartalmát és függetlenségét egyáltalában nem érinti. A szerződés XVII. czikkének 3. pontja megengedi, hogy valamely Ausztriában lajstromozott védjegy törlése iránt korábbi használat alapján támasztott kereset a magyar hatóság előtt is és megfordítva, a Magyarországon lajstromozott védjegy törlése iránti kereset ugyanezen okból Ausztriában is megindittassék. Minthogy azonban az idézett határozmány nem állapítja meg a korábbi használatnak mint