Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.
Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról
XLIII. szám. , 395 előző szakasz szerint megállapított veszélyességi táblázat osztályaiba sorozza be. A mennyiben ugyanannak az üzemnek egyes részeiben különböző a baleseti veszély, az üzemnek e részei eltérő baleseti veszélyességi osztályokba sorozandók, azonban az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága a munkaadó hozzájárulásával az üzemet az átlagosan megfelelő veszélyességi arány* azám, mint díjtétel, alapul vétele mellett egy veszélyességi osztályba is sorozhatja. Ha a besorozás után oly körülmények jutnak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tudomására, a melyek az illető üzemnek a veszélyességi táblázat osztályaiba és így a veszélyességi díjtétel alá sorozására befolyással vannak, az üzem a tulajdonos meghallgatása után más veszélyességi osztály és ezzel díjtétel alá sorozható. Az üzem besorozásáról az üzem tulajdonosa és az illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár értesitendők. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának az üzemet magasabb veszélyességi osztály és ezzel díjtétel alá sorozó határozata visszaható erővel bír addig az időpontig, melyben a fokozott veszély tényleg beállott. 35. §. Az üzemváltozás késedelmes bejelentése esetén a veszélyességi osztályba való sorozás hatálya attól az indőponttól számítandó, a mikor az üzemváltozás bekövetkezett. Ha azonban az üzemváltozás a biztosítási kötelezettség megszűntét vonja maga után, a kötelezettség megszűnése késedelmes bejelentés esetén is esak a bejelentés időpontjától számítandó. 36. §. A veszélyességi arányszám, mint díjtétel és a munkaadó által évenkint kifizetett munkabér összege szolgál a balesetbiztosítási tagsági járulékok kiszámításának alapjául, olyképen, hogy az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak az állam terhére eső igazgatási költségein kívül felmerült összes balesetbiztositási kiadásai, ideértve a tartalékalap képzésére (38. §.) fordított összegeket is, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága által évenkint összegeztetnek és az egyes munkaadókra üzemük díjtétele és az általuk abban az évben kifizetett javadalmazás arányában felosztatnak és kirovatnak. A felosztó és kirovó számítást a pénztár igazgatósága a kirovás alkalmával a munkaadóval közölni tartozik. 37. §. Oly munkaadók, kik biztosítási kötelezettség alá eső üzemükben ötnél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, úgyszintén azok, kik a 8. §. alapján magukat baleset esetére önként biztositják, az utólagos költségkirovás helyett biztosítási díjat kötelesek fizetni. A biztosítási díjak minden egyes biztosított után számitandók és azok a biztosításra kötelezett munkások után a biztosítás első tiz évében évi három koronában, azután pedig évi öt koronában állapittatnak meg. Azok balesetbiztositási díjait, kik magukat baleset esetére önként biztositják, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályai állapítják meg. 50*
