Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

396 XLIII. szám. 38. §. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár balesetbiztositási tartalékalapot köteles gyűjteni. E tartalékalapra a balesetbiztosítás első évében a felosztott és kirótt biztosítási költségek 300°/o-a, második évében az ez évben felosztott és kirótt biztosítási költségek 200°/o-a, a harmadik évben 150°/o-a, a negyedik évben 10Q°/o-a, az ötödik évben 80°/o-a, a hatodik évben 60°/o-a és ettől számítva a tizenegyedik évig évenkint tizzel kevesbedő °/o-a fordítandó a mindenkori évi felosztott és kirótt balesetbiztosítási költségeknek. A tizenegyedik év után a tartalékalap három éven át az évi biztosítási teher 10°/o-ával, és azután minden további harmadik évben 1—l°/o-kal kevesebbel szaporítandó, mindaddig, mig a tartalékalapra fordítandó összeg az évi balesetbiztositási teher 4°/o-ára le nem száll. Ez időtől kezdve a tartalékalap az évi balesetbiztositási teher 4°/o-ával gyarapitandó, s a tartalékalap kamatai a balesetbiztositási terhek részben való fedezésére fordítandók. A balesetbiztosítás első tíz évében az évenkénti tartalékösszeg csak abban az esetben fizetendő, ha az illető évi balesetbiztositási teher az illető évi munkabérek l°/o-át átlagosan nem haladja meg. Ellenkező esetben az illető évben fizetendő tartalékösszeg csak a következő évben lesz esedékes, s a következő évi tartalékösszegek is annyi évvel későbben fizetendők, a hány évi tartalékozás az első tiz év alatt elmaradt. A tartalékalap kamatai és a tőkeösszeg is sürgős szükség esetében és az állami munkásbiztositási hivatal jóváhagyása mellett, az első bekezdésben megállapított idő előtt is igénybe vehetők, de az igénybe vett összegek az állami munkásbiztositási hivatal által megállapítandó módon visszatérítendők. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár közgyűlése, az állami munkásbiztositási hivatal jóváhagyása mellett, a tartalékalapnak az első bekezdésben megállapítottnál magasabb százalékokkal való gyarapítását is elhatározhatja. 39. §. Az iparszerüleg folytatott épitési üzemek tulajdonosai, illetve vállalkozói, a házi kezelésben építtetők, úgyszintén oly külföldi székhelylyel biró üzemek tulajdonosai vagy vállalkozói, a kik a magyar szent korona országainak területén csak ideiglenesen tartanak fenn valamely biztosítási kötelezettség aláeső vagy önként biztosított üzemet, a mindenkori évi biztosítási költségek helyett az évi balesetbiztositási járadékok tőkeértékének megfelelő biztosítási járulékot tartoznak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárba befizetni. E végből az ideiglenes vállalatok és épitési üzemek az általános veszélyességi táblázatban az üzem baleseti veszélyességének és a baleseti járadékok életjáradéki tőkeértékének megfelelő módon felállítandó külön veszélyességi osztályokba sorozhatok. A díjszabást és a módokat, melyek alapján e tőkefedezeti díjfizetés teljesítendő, az állami munkásbiztositási hivatal jóváhagyása mellett az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága állapítja meg és a megállapításokat az egyes üzemekkel szemben esetről-esetre módosíthatja. Az első bekezdés alapján bevételezett összegeket, a mennyiben az illető vállalatok részére külön veszélyességi osztályok szerveztettek, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár külön kezeli. Ez összegek csak az első bekezdésben emiitett vállalatokban előállott biztosítási terhek fedezésére fordíthatók s az esetleges maradvány az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tartalékalapjához csatolandó.