Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-IX. Törvényjavaslat a Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó "Nyilatkozat" beczikkelyezéséről

22 IX. szám. telnél, uj vagy magasabb vámmal azokat az árúkat, a melyek magában az országban nem termeltetnek és a melyek, a jelen szerződéshez tartozó tarifák­ban felsorolva vannak. Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szer­ződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésű vagy gyár­tású árúra uj belső fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló kül­földi árú a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adó pótlékkal terhelhető. Oly termékek, melyek az egyik szerződő fél területén állami egyedárú­ság tárgyát képezik, valamint oly tárgyak, melyek ilyen egyedárúsági czikkek előállítására szolgálnak, az egyedárúság biztositása czóljából a bevitelnél pót­illetékkel terhelhetők, még abban az esetben is, ha a hasonló belföldi termé­kek vagy tárgyak ily illetéknek nincsenek alávetve. A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy azon termékek után, melyek előállítására szesz használtatott — a jelen czikk első bekezdé­sében foglalt elv érintetlen fentartása mellett — a bevitel alkalmával, a tarifa szerint netán esedékes vámon kivül még olyan illetéket is szedhes­senek, a mely a felhasznált szeszre nehezedő belföldi pénzügyi megterhelte­tósnek megfelel. 7. czikk. Azon kereskedők, gyárosok vagy más iparosok, kik országuk illetékes hatósága által kiállított iparigazolványnyal bizonyítják, hogy a szerződő felek egyikének területein, hol állandóan tartózkodnak, iparuk gyakorlására jogosítva vannak, és hogy ott ezért a törvényes adókat ós illetékeket fizetik, jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területein akár személyesen, akár pedig szolgálatukban álló utazó ügynökök utján, kereskedőknél, eladási helyiségekben vagy termelőknél is bevásárlásokat tehessenek és olyan kereskedőknél vagy más személyeknél, kiknek iparában a felajánlott árúk alkalmazást nyernek —• mustrák felmutatása mellett is — megrendeléseket gyűjthess ének, a nélkül, hogy e czímen bárminő további adókat tartoznának fizetni. Iparigazolványnyal ellátott iparosoknak (utazó ügynököknek) csak árú­mintákat szabad magukkal vinniök, nem pedig árúkat is. Ez iparigazolványok a G) alatt mellékelt minta szerint állitandók ki. A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással azt, hogy mely hatóságaik jogositvák az iparigazolványok kiszolgáltatására, ós hogy ezen igazolványok birtokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kellend alkalmazkodniuk. .•..'. A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése ós saját termékeik elárúsitása végett az egyik fél területéről a másikéra ' vásárokra ós. sokadal­makra mennek, ott ugyanazon bánásmód alá esnek ós nem vethetők alá a vásár- és sokadalmi forgalom után magasabb illetékeknek, mint a saját alatt­valók. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két részbeli területek különböző helyei közt fuvarozást (ide számitva a szárazföldi utakon való személyszállítást is) vagy hajózást űznek, ezen iparuk űzéseórt a másik fél területein semmiféle iparadó alá nem vethetők. A vándoripar tekintetében, ideértve a házalást és a nem iparosoknál való megrendelósgyüjtést, a legnagyobb kedvezmény elvének sérelme nélkül fentartják maguknak a szerződő felék törvényhozási teljes szabadságukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom