Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XXV. Törvényjavaslat a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről

XXV. szám. 197 A fölemelt segélyek csak addig járnak, mig a hajó a segélyezés mérvének alapját képező sebességét megtartotta, illetve hűtőberendezését állandóan használható állapotban tartja. A hajó lényegesebb javitása vagy átalakitása után, de legalább is minden Öt évben új próbajárat tartandó. A hajó beszerzési segély megszűnésekor ezen felemelésből eredő segélytöbblet is beszüntetendő. ! .:- ;

' . 9-> " • A járatsególyben a szabadhajózásnak csakis' azok a járatai részesülnek, a melyek a magyar szent korona országainak valamely kiköt őjéből vagy kikötőjébe a hazai közgazdaság érdekében telj esittettek. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a járatsegélyt a kellő ellenőrzés alatt teljesített ós a hazai közgazdaság érdekében fekvő szolgálatokért az esetben is megadhassa, ha a járatnak úgy kiindulási, mint végpontja külföldi kikötőbe esik. Azon behozatali járatokért, a melyeknek rakománya hazai termékek elhelyezésének versenyt támaszt, járatsegély nem adható. Ha a kereskedelemügyi minister arra a kérdésre, hogy valamely rakomány a törvénynek ezen kikötéseibe beleütközik-e vagy sem, a kérdés beérkezésétől számitott nyolcz nap alatt választ nem ad, a rakomány nem kifogásoltnak tekintendő. 10. §. A járatsególy a szabadhajózásban telj esitett járatok minden száz tengeri mértföldje ós a hajó minden lajstromozott tiszta tonnája után ezen törvény hatályának tartama alatt kitesz: a) a kisparthajózásnak az 1879. évi XVI. törvényczikk 6. §-ában megállapított határain tulmenőleg, azonban a nagy parthajózásnak ugyanott meghatározott határain belül fok vő kikötőkbe vagy kikötőkből teljesített járatok után tiszta tonnánként és 100 tengeri mértföldenként öt fillért; b) a gibraltári szoroson túl fekvő európai kikötőkbe vagy kikötőkből, továbbá a nagy parthajózás határain túl fekvő nem európai kikötőkbe vagy kikötőkből teljesített járatok után tíz fillért. A segély kiszámításánál a kiindulási ós a végkikötő között a legrövidebb tengeri útvonalnak megfelelő távolságot kell alapul venni. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy oly utazásokért, a melyek megtételénél a rendes hajózási kiadásokat meghaladó aránytalan többköltség merül fel, a járatsególyt tiszta tonnánkónt és száz tengeri mértföldenként legfeljebb húsz fillérre felemelhesse. . H. §. ' A járatsegélyhez való igény csak oly hajóval szerezhető meg, a melynek vizrebocsátása óta még nem múlt el tizenöt év és a mely az ezen törvény 4. £-ának 1—5. pontjaiban kikötött követelményeknek megfelel. A járatsegély azonban nem jár azon járatokért: 1. a melyeken valamely hazai kikötőből vagy hazai kikötőbe a hajd tiszta tonnatartalmának legalább egy harmadrészében, avagy a hajó hord-