Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról
82 534. szám. szükségkép egybeesnie és azért nem látszott szükségesnek az utóbb említett naptárszerű határidőn változtatni. Bizalmi férfiak. "(56. §.) . A bizalmi férfiakat illetőleg a törvény 156. §-ának utolsóelőtti bekezdése azt rendeli, hogy ezek csak ugyanazon törvényhatóság területén lakó egyének közül jelölhetők. A javaslat 56. §-a e kört kitágította, mert sok esetben nem talál a jelölt alkalmas bizalmi férfiakat az illető törvényhatóság területén lakó egyének közt, másfelől pedig nagy érdeke lehet az, hogy saját meghitt, de nem a törvényhatóság területén lakó barátjait nevezze meg bizalmi férfiak gyanánt. Ezt meg kell engedni; mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy bizalmi férfinak csak a kérdéses választásra nézve érvényes valamelyik választói névjegyzékbe felvett egyén jelölhető s e minősége közokirattal igazolandó. E korlátozás azért szükséges, hogy az, a ki nem választó, bizalmi férfi ne lehessen. Ujabb szavazás és uj választás. (57. §.) A jelen javaslat, eltérőleg a fennálló törvénytől, érvénytelenségi oknak tekinti azt is, ha valamely visszaélés vagy a választási törvénynek valamely megsértése oly esetben, midőn az első szavazás után ujabb szavazás törtónt, az első szavazás alkalmából követtetett el (6. §.). E rendelkezésekre való tekintettel szükségessé vált annak szabatos meghatározása, hogy az első, meghiúsult választási actust mikor követi ujabb szavazás és mikor uj választás. Ha ugyanis uj választás történt: az egészen független a meghiúsult első választástól; ha azonban az első szavazás után ujabb szavazásra bocsáttattak az illető jelöltek: ekkor a két szavazás együtt meriti ki a választási actust ós igy ennek megtámadása esetében az első szavazás alkalmából történtek is figyelembe veendők. Az 1874:XXXIIL t.-cz. 82. §-a nem vonja meg szabatosan a határvonalat az uj választás ós ujabb szavazás között, mert e szerint uj választásnak van helye akkor is, ha két jelölt egyenlő szavazatot kapott, holott ez az eset elvileg nem különbözik attól, ha több jelölt közül két jelölt azért bocsáttatik ujabb szavazásra, mert ezek a többiekkel szemben aránylag legtöbb szavazatot kaptak. E mellett nem intézkedik a választási törvény 82. §-a arról az esetről, midőn több jelölt közül a viszonylagos többség két jelölt részére meg nem állapitható. így például ha három jelölt közül az egyik 400, a második 300, a harmadik szintén 300 szavazatot kapott. Ily esetben nem lévén elrendelhető ujabb szavazás a miatt, mert nincs két olyan jelölt, a kik közt az elrendelhető volna: ezt az eredményt csak uj választás követheti. E szerint a fennálló törvény két irányban módosíttatott, illetőleg egészíttetett ki. Egyfelől ugyanis ujabb szavazás tárgyává tétetett az az eset, midőn két jelölt egyenlő szavazatot kapott, másfelől pedig kimondatott, hogy uj választásnak van helye a törvényből átvett eseten kivül (57. §. 2. bek.)
