Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 83 akkor is, ha több jelölt közül két jelölt nem nyerte el a viszonylagos többséget. E módositásnak ós kiegészítésnek felel meg a javaslat 57. §-a. Képviselővé nem választható köztisztviselők. :•,;*••• (58. §.) A törvény 166. §-a megkülönböztetéssel jelöli meg azokat a korlátokat a melyek fenforgása esetében egyfelől a bíróság ós kir. ügyészség, másfelől a közigazgatási hatóság tagjai képviselővé nem választhatók. Az előbbiek tekintetében ugyanis általában csak azt rendeli, hogy az illetők nem választhatók meg abban a választókerületben, a melynek területére hatáskörük egészben vagy részben kiterjed; ellenben az utóbbiakat illetőleg azokat zárja ki a választók közül, a kiknek hatásköre a kérdéses választókerületre egészben vagy részben »a választás idején vagy azt megelőző három heti időben« terjed ki. E különbségből az következik, hogy például a törvényszéki biró vagy kir. ügyész a választás napjáig hivatalos működésben lehet és mégis megválasztható, ha a választáskor már beadta lemondását; ellenben a közigazgatási tisztviselő megválaszthatása ahhoz a föltételhez van kötve, hogy már három héttel a választás előtt beadja lemondását és megszüntesse hivatalos működését. Ezt az indokolatlan különbséget és egyenlőtlenséget szünteti meg a javaslatnak a törv. 166. §-a helyébe lépő, 58. §-a az által, hogy a választást megelőző három heti időt, mely alatt az illető hivatalos működésben már nem lehet, a mi lemondásának benyújtásával egyértelmű, a bíróság és a kir. ügyészség tagjaira is kiterjeszti. Eltér továbbá a javaslat 58. §-a a törvénytől abban, hogy a főszolgabirák ós szolgabirák mellett a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városok polgármesterét és rendőrkapitányát is felveett ama közigazgatási tisztviselők közé, a kiknek megválasztása saját hatóságuk területén csak a törvényben kiemelt föltétel alatt történhetik meg. Saját hatáskörükben a polgármester ós a rendőrkapitány is oly tevékenységet fejtenek ki, a melynek felhasználásával a maguk javára nagymértékben befolyásolhatják a választó polgárok szabad elhatározását. Nincs tehát elfogadható oka annak, hogy e tekintetben miért tótessék külömbség egyfelől a főszolgabíró és szolgabíró, másfelől a rendezett tanácsú város polgármestere és rendőrkapitánya között. A törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere ós rendőrkapitánya pedig a törvényhatósági hatáskör mellett egyúttal a helyhatósági hatáskört is egyesitvén magukban: indokolt, hogy a választhatóság tekintetében az elsőfokú közigazgatási tisztviselőkre vonatkozó korlátozások reájuk is kiterjedjenek. További kiterjesztése azonban e körnek már nem szükséges, mert pld. a megyei alispán a maga nagy területén sokkal kevésbbó éreztetheti hivatalos működését az egyes választó polgárokkal, mint a közigazgatás felsorolt szervei. Végre megjegyeztetik, hogy a bíróság és kir. ügyészség tagjait illetőleg a törvény általában azt a területet említi, a melyre hatáskörük kiterjed. Vannak azonban bizonyos törvényszékek, a melyeknek kivételes hatásköre részint az egész országra, részint egy-egy kir. ítélőtábla területére kiterjed. így pl. a budapesti kir. büntetőtörvényszék kivételes hatáskörébe vannak utalva a felségsértés, hűtlenség stb., — a kir. táblák székhelyén levő törvényszékek hatásköre pedig, pl. a pénzhamisítást illetőleg, a tábla egész területére kiterjed. Midőn tehát a törvény megszorítás nélkül említi a törvényszéki biró ós a kir. n*