Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

68 534. szám. jogosult egyénekkel Írassák azt alá. A praesumptio tehát az lóvén, hogy a kérvény aláírói erre jogosult választók: ezzel szemben elég csak azt követelni, hogy névaláírásuk, illetőleg kézjegyük közjegyzőileg vagy bíróilag az e részben fennálló törvények szerint hitelesíttessék. Az ez iránti rendelkezés a 20. §-ba vétetett fel, mert ott van szó a kérvény aláírásáról. A névaláírások ily módon való hitelesítése már biztosítékot nyújt az iránt, hogy a név aláírója ugyanaz az egyén, kinek neve a kérvényen látható. A választói jogosultság positiv igazolása nem szükséges. Ha azonban a választásvédőknek alapos okuk van abban kételkedni: ugy eziránt kifogást tehetnek, mely esetben a bíróság a 34. §. értelmében elrendeli a bizonyítást s annak eredményéhez képest határoz. A választásvódőnek megadott ez a jog teljes biztosítékot nyújt az ellen, hogy a kérvényt arra nem jogosult választók írhassák alá. III. A 18. §. csak abban tér el a törvény 23. §-ától, hogv a törv. 3. §-a mellett a javaslat 3., 4., 5. ós 6. §-aira történik hivatkozás és hogy e szavak után: »a választás érvénytelenítését« — a következő szavak vétettek föl: »ílletőleg a választás törvényes eredményének megállapitását«. E módosítás, illetőleg kiegészítés az előzmények folyománya. A 19. §. egészben véve megfelel a törvény 24. §-ának, melyet azonban több tekintetben módosít s kiegészít. Az 1. bekezdés az 5. §. folyamányaként akként egészíttetett ki, hogy abba e szavak is felvétettek: »illetőleg a kivel szemben a választás törvényes eredményének megállapitását« kérik. A törv. 24. §. 2. bekezdése szerint az esetben, ha érvénytelenségi okként a választásban hivatalosan közreműködő személyek cselekvése van felhozva: a kérvény ezek ellen is intézhető. A jav. 19. §. 2. bekezdése ezt akként módosította, hogy ez esetben az illető hivatalosan közreműködő személy ellen is intézendő a kórvény. Itt ugyanis arról van szó, hogy a mennyiben a választás az illetőnek hivatalos cselekménye miatt óryénytelenittetik: a költségek viselésére ő kötelezendő, s esetleg pénzbírsággal is büntethető (49. §.). Már pedig nem lehetne az Ítéletben a költségek iránt intézkedni, ha a kérvény a választásban hivatalosan közreműködő személy ellen nem intéztetnék és nem lenne helyén yaló perbe nem vont személyre büntetést kiszabni. Kötelezőleg ki kellett tehát mondani, hogy ezek a személyek is perbe vonassanak. Minthogy büntetést perben nem álló személyre elvileg nem lehet kiszabni : abban az esetben, a mikor a választás érvénytelenítését vagy törvényes eredményének megállapítását az 5. §. a) pontja alapján kérik, a választási elnököt — a ki a törvényellenes eredményt kihirdette — mindig, a küldöttségi elnököt pedig akkor kell perbe vonni, ha ő volt az okozója a törvényellenes eredmény kihirdetésének. Ezt fejezi ki a 19. §. 3. bek., utalással a 49. §. 2. bek.-re, mely a büntető sanctiót — szándékosság vagy gondatlanság esetében — az említett személyekre is kiterjeszti. A törv. 25. §-ának a jav. 20. §-ában való kiegészítése részben a törv. 21. §-án tett változtatás következménye. Az utóbbi §. 2. bekezdése ugyanis kihagyatván, a törv. 25. §-náí kellett rendelkezni arról, hogy a kérvényt aláirt választók aláírása minő alakszerűségek mellett történjék meg. A törvény 25. §-a szerint a kérvény aláirói közjegyzőileg vagy "bíróilag tartoznak hitelesíttetni aláírásukat, illetőleg kézjegyüket. E rendelkezés azzal egészíttetett ki, hogy a hitelesítésnek »az e részben fennálló törvények szerint« kell történni. E kiegészítés oka az, hogy különösen a közjegyzői hitelesítést illetőleg kétségek merültek fel aziránt, vájjon a közjegyzői törvény szabályainak megtartása elegendő-e, a mi különösen a személyazonosság megállapítása tekintetében vált kétségessé.